Május 16.: a Coeliakia Világnapja

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1–2%-át érinti – ez Magyarországon több mint 100 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan. 

A gluténmentes táplálkozás termékei közül a legnagyobb kihívást a sütőipari termékek jelentik. Hazánkban a Magyar Coeliakia Egyesület – mint az AOECS magyar tagszervezete – jogosult a nemzetközileg is elismert Áthúzott Gabona védjegy licencének kezelésére a hazai gluténmentes előre csomagolt élelmiszerek gyártóinál, akik megfelelnek a licenchasználat egységes, nemzetközi feltételeinek. E védjegy tanúsítja, hogy az adott gluténmentes élelmiszer ellenőrzött és biztonságos, a gluténmentes diétában fogyasztható. E mellett az Év Gluténmentes Kenyér- és Péksütemény versenyével hívják fel figyelmet a speciális étrendet követő érintettek igényeire, és ösztönzik a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt. 

A közétkeztetés, már csak jellege miatt is, fontos terepe a gluténmentes étkeztetésnek. A Magyar CoeliakiaEgyesület és az OrganX Group közös társadalmi és szakmai érzékenyítő kampányt indít „Egy nap együtt – minden nap felelősséggel” címmel, melynek apropóját a május 16-i Coeliakia Világnapja adja.  

2026. május 15.-én a Hungast csoport szolgáltatási területein ebédre minden fogyasztó gluténmentes ételt kap, ami közelebb hozza a gluténérzékenységgel élő embereket a konvencionális ételeket fogyasztókhoz. Mindezeken túl fel kívánják hívni a figyelmet a közétkeztetés kiemelt szerepére a speciális táplálkozási igénnyel rendelkező fogyasztók kiszolgálásában. 

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés is kockázatos esemény. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő. 

A biztonságos „coeliakia-barát” vendéglátás Európa és a világ több országában jól működik, például Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.   

A Coeliakiás Egyesületek Európai Szövetsége „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás” Projekt során az a Balkáni- a Kelet európai és a Mediterrán térségi nemzeti tagszervezetei vesznek részt, azonos élelmiszerbiztonsági követelmények és szerződéses feltételek mellett, ellenőrizve a „saját” országukban a rendszerbe önkéntesen belépő vendéglátóhelyeket, szállodákat, kávézókat, pizzériákat. Talán a leglényegesebb elem, hogy a projekt az éttermek önkéntes részvételén alapul, és a cél a kevesebb, de ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőség biztosítása.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) krónikus autoimmun betegség. A glutén egyes kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs, tönköly és ezek valamennyi fajtaváltozatában) megtalálható fehérje, más nevén a sikér. A betegség gyermekkorban, jellemzően 1 és 5 éves életkor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható. Sőt, ma a diagnosztizált esetek nagyobb hányada felnőtt, sőt időskorban történik, majd az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta mellett a betegek gondozása is élethosszig tart. Minden 100 magyarból legalább 1 coeliakiás, azonban többségük nem tud róla, hogy a fel nem ismert betegsége miatt vannak állandósult tünetei.

A Magyar Coeliakia Egyesület (korábbi nevén: Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete)1990-ben alakult közhasznú civil szervezet, célja a coeliakiás (lisztérzékeny) betegek speciális érdekeinek megjelenítése a legszélesebb körben, a törvényhozóktól az utca emberéig, beleértve az egészségügyben, az oktatásban, az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozó szakembereket is. Megalakulása óta hívja fel a coeliakiás betegek nehézségeire, nem egyszer az őket érő diszkriminációra a társadalom figyelmét.