Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosítja, jelzi a Portfolio.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.

Az egészségügyi dolgozók két országos szakszervezeti szövetsége is béremelésért és a létszámstop feloldásáért tüntet Romániában.

Benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz.

Jövőre növekedni fog az egészségügyi rendszer támogatása, a pontos összegről a jövő hét keddi sajtótájékoztatón számolnak be.

A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt.

Bodrogi József az InfoRádióban úgy vélekedett, a finanszírozás, az öregedő társadalom és az orvoshiány kiemelkedik a problémák sűrűjéből.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) követelései nem kerültek napirendre a soproni kormányülésen, a vitás kérdésekben az egészségügyi kormányzattal kell dűlőre jutnia a hivatásrendnek – hangzott el a Kormányinfón.

A korábban jelzett módon biztosan nem vezetik be azt az elképzelést, amely szerint havi 20 órában állami szerepvállalásra kötelezték volna a főállásban a magánegészségügyben dolgozó orvosokat, derült ki a Kormányinfón.