Vékonyodik az élet és a halál közti határ
Egy friss kutatás teljesen új megvilágításba helyezheti, mi játszódik le az agyban a halál pillanatában és a halálközeli élmények alatt, írja az rtl.hu.
Az orvostudomány fejlődésével egyre több olyan esetről hallunk, amikor a betegeket a klinikai haláluk után sikerült újraéleszteni. Ez pedig új kérdéseket vet fel: hol húzódik a valós határvonal élet és halál közt? A Guardian cikke szerint a haldokló agyának feltérképezése teljesen új megvilágításba helyezheti, mit történik velünk a halálközeli élmények során: egy friss kutatás arra jutott, hogy az élet és a halál közt húzódó határvonal kevésbé éles, mint azt korábban gondolták, írja a lap.
Hogy mi játszódik le az emberi agyban a halál pillanatában, abba betekintést engedhet az „Egyes páciens” (Patient One) megdöbbentő esete, aki 2014-ben vesztette életét. Mire a mentők megérkeztek, már több mint tíz perce eszméletlen volt, a szíve megállt. Kórházába szállították, ahol defibrillátorral sikerült újraindítani a szívverését. Végül pacemakerre és lélegeztetőgépre tették, majd a neurointenzív osztályra került, ahol az orvosok folyamatosan figyelték az agyi aktivitását. Nem reagált a külső ingerekre, az agyában masszív duzzanat alakult ki. Három napig mély kómában feküdt, majd a családja úgy döntött, hogy lekapcsolják az életfenntartó gépekről. Miután a nő oxigénellátását lekapcsolták, valami nagyon furcsa dolog történt: az agyában hirtelen megugrott az aktivitás. Azok a területek, amelyek szinte némák voltak, amíg életben tartották, nagyfrekvenciás gamma-agyhullámokkal lüktettek. Az agy különböző részei hirtelen intenzív kommunikációt kezdtek egymással, ami több mint öt percig tartott. Ezen időszak alatt az agy azon területei, amelyek az ébrenléti állapot és az álom feldolgozásával kapcsolatosak, kommunikáltak az emlékformáló részekkel.
Vagyis haláltusája közben az agyában perceken át valami nagyon is „életteli” játszódott le. A brit lap szerint, noha korábban már beszámoltak néhány esetben agyhullámokról haldokló emberek agyában, olyan komplex jelenséget soha nem észleltek, mint ami az Egyes pácienssel történt.
Jimo Borjigin elhatározta, hogy kideríti, mi játszódik le az elhunyt emberek agyában, köztük az Egyes páciensében is. Laboratóriumában azt fedezte fel, hogy a patkányok agyában ingerületátvivő anyagok (neurotraszmitterek) szabadulnak fel a szívleállás és az oxigénhiány után. Azt gyanította, hogy az emberek halálközeli élményei is hasonló jelenségből eredhetnek. Borjigin több kollégájával együtt először vizsgálta meg közelről az Egyes páciens agyának elektromos aktivitását, és állításuk szerint felfedezésük, amiről tavaly számoltak be először, idővel átformálhatja a halálról alkotott elképzeléseinket. Azt gondolhatnánk, hogy a halál egy pillanat alatt bekövetkezik, és abból nincs visszaút, azonban a kutatók sokkal inkább egy folyamatként fogják fel.
A teljes információt ITT olvashatja
