Duda Ernő genetikus, professor emeritus a hvg360-nak elmagyarázta, mire számíthatunk korhatár kitolásával kapcsolatban.

Kutatók a Nature Genetics folyóiratban arról számoltak be, hogy egy új eljárással képesek voltak beavatkozni a telomeráz enzim működésébe, ami a dyskeratosis congenita ritka betegség kezelésében is áttörést jelenthet.

A University of Connecticut kutatói az Aging Cell folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy középkorú személyeknél a rövidebb telomérek az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatára utalnak.

A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében átadták a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) Talentum-díjait.

Világszínvonalú eredményt értek el a Debreceni Egyetem kutatói a kromoszómákat alkotó kromatinállomány vizsgálatában.

Az öregedő férfiak elvesztik Y-kromoszómáikat, ez vezet ahhoz, hogy néhány évvel kevesebb ideig élnek, mint a nők, írja a Népszava.

A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.

Újabb, nagyjából száz gént sikerült dekódolni az emberi örökítőanyagból, és ezzel a kutatók most már tényleg a végére értek, írja a Növekedés.hu.

A genetikai vizsgálatok ma már széleskörűen elterjedtek és beépültek a napi orvoslás és az egészségmegőrzés folyamatába.

Szathmáry Eörs vezetésével a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák.