A csillagos ég lesz az emberi kor felső határa?
Duda Ernő genetikus, professor emeritus a hvg360-nak elmagyarázta, mire számíthatunk korhatár kitolásával kapcsolatban.
Genetikai kutatások, megfigyelések, ígéretes állatkísérletek nyomán sokan keresik, ha nem is az örök élet, de a hosszú, egészséges élet lehetőségét. Önkéntesek különféle gyógyszereket, vegyszereket fogyasztanak, mások böjtöléssel, speciális diétákkal próbálnak meg minél tovább élni. Duda Ernő genetikus, professor emeritus elmagyarázza, mire ajánlatos vigyázni, és mire számíthatunk valójában.
A kukoricának nagy, mikroszkóppal jól tanulmányozható kromoszómái vannak. Az 1940-es években Barbara McClintock – aki a New York-közeli Cold Spring Harbor Laboratoryban dolgozott – kifejlesztett egy festési eljárást, ami lehetővé tette az egyes kromoszómák, illetve azokon belül az egyes részletek jó azonosíthatóságát. A kukoricaszemek színének genetikai meghatározását vizsgálva megfigyelt két elemet, amelyek meghatározták a pigmentációt. Meglepve észlelte, hogy ezek a kromoszómán belül változtatják a helyüket! A pozíciójuk változásával változott a szemek elszíneződése is. Bár McClintock a Genetics Society elnöke volt, elismert citológus, a tudományos közvélemény abszurdnak tartotta az állítást, hogy a gének mozognak. 1953 után McClintock már nem is próbálta közölni ezzel kapcsolatos eredményeit. A DNS szerkezetének felfedezése, majd a kialakuló molekuláris biológiai kutatások aztán egyre több bizonyítékot tártak fel McClintock igazának bizonyítására, számtalan elismerés után végül 1983-ban Nobel-díjat is kapott.
Az ugráló gének – tudományosan mobilis genetikai elemek, MGE – egyik csoportja a transzpozonok. Ezek olyan DNS-szakaszok, amelyeket a két végen megegyező, jellegzetes szekvenciák határolnak. A transzpozon egy transzpozáz enzimet kódol, amelyik felismeri a láncvégi szekvenciákat, és képes a transzpozont kivágni a kromoszómából, majd egy másik helyre beilleszteni. Ez komoly kockázatot jelent a sejt számára, mert ha egy életfontosságú génbe ugrik bele, akkor annak működése megszűnik.
Van, hogy két transzpozon viszonylag közel helyezkedik el a kromoszómán, csak néhány gén távolságra egymástól. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy az enzim az egyik transzpozon egyik végétől a másik transzpozon másik végéig tartó DNS-t – a köztük lévő génekkel együtt – vágja ki, és illeszti be máshová. Ezáltal az anyai és az apai kromoszómán gének megkétszereződését (duplikáció), vagy hiányát (deléció) is elő tudja idézni. Ennek következtében ezek az ugráló elemek (TE) fontos szerepet játszanak az evolúcióban, fajok keletkezésében és pusztulásában, megteremtve a nyersanyagot a későbbi kiválogatódáshoz.
