Dr. Kovács Norbert professzort, a PTE KK Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét és dr. Balás Istvánt, a PTE KK Idegsebészeti Klinikájának egyetemi docensét külön is kitüntették.

A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.

A Journal of Clinical Investigation Insight folyóiratban jelent meg a University of Barcelona kutatóinak közleménye, amelyben egy új terápiás célpontot azonosítottak a Parkinson-kór kezelésében.

Az OTSZ Online szerint az európai populáció 1%-ában fordul elő az a fehérjevariáns, amely 50%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

A Scripps Research Institute kutatói a Parkinson-kór egyik fő patológiás elváltozásának számító alfa-szinuklein fehérje szintjét csökkentették egy mRNS alapú eljárással.

A Northwestern University kutatói a Neuron folyóirat hasábjain a Parkinson-kór kialakulásának egy új lehetséges magyarázatát írják le, egyúttal olyan felfedezést is tettek, amely megnyithatja az utat új gyógyszerek fejlesztése felé.

A University of Montreal kutatói a Nature Communications hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy meglepő felfedezést tettek a Parkinson-kór progressziója területén.

A University of Helsinki kutatói a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology folyóiratban megjelent cikkükben a Parkinson-kór kialakulásának egy lehetséges okát tárták fel.

A vízzel az emberi szervezetbe kerülő Desulfivibrio baktériumok egyes fajai váltják ki az idegsejteket elpusztító fehérjék túltermelődését, írja az Index.