hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Big data: versenyfutás az új olajért

A VálaszOnline arról ír, hogy a járvány világszerte nagy terhet rótt az ellátórendszerre, ám óriási lökést adott az egészségügy digitalizációjának.

Az új eszközök sokaságának köszönhetően hatalmas mennyiségű új adathoz juthatunk. Az ágazatban már eddig is adatbőség volt: egy becslés szerint 2018-ban 1 218 exabájtnyi egészségügyi adat keletkezett, és ez a szám az 2025-re 10 000 exabájt, vagyis tízezer milliárd gigabájt fölé nő. 

A big data módszereknek köszönhetően az adatokból egyre több hasznos információ olvasható ki. A különböző élettani mutatók – természetesen anonimizált – összekapcsolásával és elemzésével a kutatók rejtett összefüggésekre deríthetnek fényt a betegségek természetéről, okairól, a terápiák, gyógyszerek hatásosságáról.

Magyarország szerencsés helyzetben van ezen a területen, hiszen az OEP révén egyetlen adatgazdánál futnak össze az élettani, diagnosztikai, terápiás adatok, és évtizedekre visszamenőleg kutathatók. Támogató politikai akarat esetén jelentős kutatási potenciál rejlik ebben az adatbázisban.

A COVID fontos példát is hozott az adatokban megbújó lehetőségekre. Izrael a Pfizerrel kötött egyezség keretében feltöltötte és kutathatóvá tette oltási programja adatait, így pontos információkat kaptunk a vakcinák működéséről. Ez más oltóanyagok és gyógyszerek esetében is új dimenziókat nyit. A hagyományos klinikai vizsgálatok pár tízezer önkéntes, jellemzően magasabb státuszú résztvevővel zajlanak.

A több millió hús-vér embertől származó adatok révén pontosabb ismeretek szerezhetők arról, mi történik, ha a lakosság egy része kevésbé fegyelmezetten követi az orvosi előírásokat, vagy hogy mely demográfiai csoportoknál hatásosabb vagy kevésbé hatásos egy gyógyszer.

A járvány alatt az is kiderült, hogy az adat életet menthet. És nemcsak az egészségügyi adat. Magyarországon egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók összefogásának köszönhetően a mobileszközökből származó adatok segítségével monitorozták a népességmozgást, ami a járványmodellezés fontos inputja lett. Érdemes leszögezni, hogy az alkalmazott módszer személyazonosításra nem volt alkalmas.

Az összeállítás a VálaszOnline-on olvasható.

(forrás: VálaszOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!