Évek helyett hónapok alatt születhetnek új gyógyszerek
A mesterséges intelligencia, a szuperszámítógépek, és a jövő kvantumszámítógépei is jelentősen felgyorsíthatják a tudományos kutatásokat, olyannyira, hogy a gyógyszerfejlesztések ideje a tizedére csökkenhet, írja a 24.
A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy egyre égetőbb szükségünk van az orvostudomány gyorsabb és pontosabb működésére. Csakhogy amíg a pandémia előbb-utóbb eltűnik, az olyan komoly problémák, mint a klímaváltozás, megmaradnak – mondta előadásában dr. Flaviu Cipcigan fizikus, az IBM európai divíziójának egyik vezető kutatója. A szakértő a mesterséges intelligencia, a szuperszámítógépek és a kvantumszámítógépek tudományos felfedezésekben betöltött szerepéről beszélt előadásában.
A tudomány hajnalán jellemzően szerencsés véletlenek vezettek a felfedezésekhez, amiket csak lassan, próbálgatásokkal és folyamatos kudarcokkal lehetett bizonyítani. A megfigyelésen alapuló, majd az elméleti tudomány után persze teret nyert a számítógépes tudomány, ahol már szimulációk és matematikai adatok is segítették a kutatók munkáját. Ez az 1950-es években lett a módszertan fő iránya. A 2000-es években aztán megjelent a big data, amit mesterséges intelligenciával, gépi tanulással, vizualizációkkal lehet jellemezni. A 2020-as évek pedig jó eséllyel elhozza a felgyorsult felfedezések korát: Cipcigan szerint a szuperszámítógépek és később a kvantumszámítógépek olyan szintű gyorsulást eredményeznek, hogy a tudomány számos területén a többéves fejlesztések hónapokra rövidülnek le.
„A felgyorsult tudományos felfedezés módszerei segíthetnek a hagyományos módszerek lineáris folyamatából zárt hurkot csinálni” – mondta a kutató. „Hogy ez mit jelent? Képzeljük el, hogy olyan új anyagot akarunk létrehozni, ami segít a légkörből kivonni a szén-dioxidot, és szeretnénk, ha ez az anyag specifikus tulajdonságokkal bírna: legyen strapabíró, képes legyen nagy mennyiségű szén-dioxidot megkötni. Azzal kezdjük, hogy megfogalmazzuk ezeket a kívánalmakat, majd mesterséges intelligencia segítségével átnézzük a már rendelkezésre álló tudást a témában. Így egy tudásbázist hozunk létre. A következő lépés a magas teljesítményű számítógépek használata, amiket a jövőben kvantumszámítógépekre cserélünk. Ezek a gépek összevetik a tudásbázist a fontos molekuláris tulajdonságokkal. Így sikerülhet olyan molekulákat létrehozni, amik eddig nem szerepeltek az ismert megoldások között, de megfelelhetnek a szempontjainknak. A gépek új molekulákat generálnak, amik korábban ismert kémiai reakciókon alapulnak. A folyamat új tudást eredményez, ami újabb és újabb kérdéseket vet fel, így a körforgás újraindul, ismét a hurok elején vagyunk.”
