Szócska: Adatokban jók vagyunk
A big data egyik legfontosabb hasznosítási területe az egészségügy, mondta a T-Systems 2019-es Symposiumán Szócska Miklós. A 24.hu tudósítása.
Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja elmondta, hogy az irányítószám alapján például meg lehet mondani, hány ember marad a saját megyéjében az orvosi ellátásra, és aki nem marad, az hová vándorol, és milyen betegséggel hova megy inkább. Az adatok segítségével az onkológiai ellátást is fel lehet húzni, meg lehet például mondani, hogy milyen rákfajtával hová mennek az emberek orvoshoz, és kihez mennek másodvéleményért. Ez azért fontos, mert így látszik, mely területeket kellene fejleszteni, és hol igazán jó valamelyik ellátás.
Mindehhez nagyon szép infografikákat és adatvizualizációkat is lehet csinálni, úgy, hogy még az is átlássa, aki a szürke adatokból nem ért, például a döntéshozók is, akiknek jó lefordítani a számokat látható tendenciákra.
Csakhogy szimplán az adatok rossz tendenciákat is mutathatnak: Szócska felhozott egy olyan vizualizációt, amelyben két orvosi praxis cukorbetegséggel kezelt betegeit és a cukorbetegségekhez kapcsolható szövődményeket tüntette fel. Ezekből az adatokból jól lehet látni, hogy melyik praxisban magasabb a szívinfarktussal vagy szívfájdalommal küzdők aránya, vagy éppen milyen más, a cukorbetegséghez is kapcsolható tüneteket regisztrálnak számukra a rendszerben.
Ez jelezheti azt, hogy az egyik orvos jobban végzi a munkáját, mint a másik, mert előbb diagnosztizálja a szívpanaszokat (alacsony a szívinfarktus aránya, magas mellkasfájdalomé), vagy egyszerűen azt is, hogy idősebbek a betegek a praxisban, és több egészségügyi problémájuk van. De a statisztika akár csalást is mutathat, mert mást adnak le az orvosok, mint ami ténylegesen a beteg baja volt. Ezt persze az adatok emberi feldolgozásával és a problémák ellenőrzésével lehet megoldani.
