2021. május. 13., csütörtök - Szervác, Imola.
hirdetés
hirdetés

Világszínvonalú Parkinson-műtétet hajtottak végre Szegeden

Világviszonylatban ötödikként, Kelet-Közép-Európában elsőként került sor szerdán Szegeden egy újonnan engedélyezett, intelligens mélyagyi stimulációs eszköz beültetésére, olyan országosan is egyedülálló, három dimenziós intraoperatív képalkotással (O-armTM Imaging System) támogatott háttérrel, ami jelentősen javítja az idegsebészeti beavatkozás hatékonyságát és ezáltal csökkenti a műtét időigényét. Az itt alkalmazott új technikai megoldások nemcsak a Parkinson-kór, hanem számos egyéb neurológiai betegség terápiájában új szemléletmódot és előrelépést hozhatnak a jövőben.

Szakmai körben kiemelt jelentőségű technikai fejlesztésnek tekintik a műtéthez kapcsolódó új, O-armTM három dimenziós (3D) képalkotó technológiát, amit az újonnan engedélyezett és jelenleg szintén egyedülálló PerceptTM PC mélyagyi stimulációs eszköz beültetésénél alkalmaztak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának Idegsebészeti Klinikáján. A világviszonylatban alig több, mint egy hete elérhető orvostechnikai eszköz a precízen személyre szabható terápiát szolgálja. Az okoseszközzel összekapcsolva kinyerhető információk – a neuronális aktivitás és a beteg által észlelt tünetek valós idejű megfeleltetése révén – segítik a kezelés hatékonyságának nyomon követését, és hosszabb távon hozzájárulhatnak a kórfolyamat alaposabb megértéséhez is, ami a terápiában is új szemléletet és új utakat nyithat a jövőben.

Világelsők között vagyunk

Anglia, Németország, Svájc és Hollandia után – Európában ötödikként, Kelet-Közép-Európában elsőként – Magyarországon, a szegedi Idegsebészeti Klinikán került sor január 22-én egy idős Parkinson-beteg mélyagyi stimulációs műtétjére. A kiemelt sajtónyilvánosságot kapott esemény újdonságértékét a műtét technikai háttere és a beültetésre került PerceptTM PC neurostimulátor BrainSenseTM technológiája adja. A műtét alatti három dimenziós O-armTM képalkotás lehetővé teszi, hogy az elektródák tizedmilliméteres pontossággal kerüljenek a megfelelő agyterületre, jelentősen javítva ezzel az implantációs „finomhangolás” hatékonyságát, ami a műtéti idő lerövidülésében is megnyilvánul. A beültetett mélyagyi stimulációs eszköz szintén technikai újítást képvisel azáltal, hogy az elektromos idegingerlés mellett a neuronaktivitás folyamatos regisztrálására és automatikus programozásra is alkalmas (ez utóbbi funkció jelenleg még nem elérhető, a készülék csak a jövőben lesz alkalmas adaptív stimulációra). Orvostechnikai eszközként január 15-én kapott forgalomba hozatali engedélyt az Európai Unióban. A műtétet végző, tízfős szegedi orvoscsoport példamutató együttműködésben dolgozott.

Együttműködésben a betegért: a műtétet végző orvoscsoport három dimenziós intraoperatív képalkotás (O-armTM) mellett helyezi be a mélyagyi stimulációs elektródát. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
Együttműködésben a betegért: a műtétet végző orvoscsoport három dimenziós intraoperatív képalkotás (O-armTM) mellett helyezi be a mélyagyi stimulációs elektródát. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

A szegedi klinikai központban tavaly októberben átadott, nemcsak országosan, de Kelet-Közép-Európában is egyedülálló hibrid műtő döntő szerepet játszott abban, hogy a beavatkozásra a régióban elsőként nálunk kerülhetett sor – véli Klivényi Péter professzor, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója. – A hibrid műtőbeli O-armTM 3D röntgen-CT berendezés által biztosított intraoperatív képalkotás gyors tervezést és minden eddiginél pontosabb célzást tesz lehetővé, ami a rendelkezésünkre álló, legújabb neuronavigációs rendszerrel együtt garantálja a bonyolult idegsebészeti beavatkozás maximálisan precíz kivitelezését.

Hazánkban közel két évtizede, Szegeden 2011 óta végeznek mélyagyi stimulációs műtéteket. A szerdai operációt végző orvoscsoport idegsebész tagja, az elektródát behelyező Kis Dávid, aki az SZTE Idegsebészeti Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa, nagyjából hatvan alkalommal végzett már stimulátorbeültetést. A példaértékű csapatmunka jelzőjének tekinti, hogy a műtét lehetséges veszélyei között számon tartott vérzéses és fertőzéses szövődmények egyaránt ritkák a saját gyakorlatukban: komoly vérzéses szövődmény egyáltalán nem, de fertőzéses szövődmény is csak elvétve fordult elő a klinikán végzett hasonló műtétek kapcsán.

– Műtéttechnikai szempontból rendkívül nagy előrelépésnek tekinthető, hogy a mostani beavatkozás során nem a hagyományos szereotaxiás kerettel, hanem egy új, NexframeTM neuronavigációs rendszerrel végeztük az elektródák célzását. Ennek az egyik legfontosabb előnye, hogy a beteg számára kevésbé megterhelő, mert nincs szükség arra, hogy a többórás műtét teljes időtartamára egy nehéz fémkeretet erősítsünk a koponyára. Ez egyben a műtétet végző orvosok számára is megkönnyíti a munkát, lévén kiküszöböli az arc részleges takarását, így a neurológus jobban megítélheti a szem- és arcizommozgásokat az agyi beavatkozás alatt – magyarázta Kis Dávid az operáció kapcsán. – Ami pedig még ennél is lényegesebb: az új neuronavigációs műszerrel és O-armTM képalkotó berendezéssel tizedmilliméteres pontossággal tudjuk az agyállomány megfelelő területére vezetni a stimuláló elektródát. Ebben kulcsszerepe van a neuronavigációval összekapcsolt O-armTM képalkotó berendezésnek, ami CT-minőségben, de kisebb sugárterheléssel készít három dimenziós felvételeket az agyról a beavatkozás alatt, így ténylegesen látható, hogy az elektróda hol van az agyban.

A NexframeTM neuronavigációs rendszerrel és O-armTM képalkotással végzett idegsebészeti beavatkozás sokkal precízebb célzást tesz lehetővé és a beteg számára is kevésbé megterhelő. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
A NexframeTM neuronavigációs rendszerrel és O-armTM képalkotással végzett idegsebészeti beavatkozás sokkal precízebb célzást tesz lehetővé és a beteg számára is kevésbé megterhelő. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

– Az O-armTM 3D röntgen-CT készülék intraoperatív használata olyan technikai lehetőség, ami a mélyagyi idegsebészeti beavatkozás hatékonyságában és időigényében is komoly változást hoz – folytatta Kis Dávid, aki fiatal kora ellenére egyike a neuromodulációs műtéteket végző hazai szaktekintélyeknek. – A műtét alatti 3D képalkotás révén már nemcsak a preoperatív tervezés szakaszában készült MR- és CT-felvételekre támaszkodhatunk, ahogy azt a hagyományos sztereotaxiás műtéti eljárásnál tettük, hanem arra is lehetőség van, hogy a látott képnek megfelelően módosítsuk az előzetes tervet, és úgy helyezzük el az elektródákat, hogy azok a lehető legjobb funkcionalitást biztosítsák. Egy ilyen beavatkozásnál az elektródák behelyezésekor szinte elkerülhetetlen tizedmilliméteres hibák végeredményben jelentős összhibát – a tervezett célterülethez képest akár 1,5–2 milliméternyi eltérést is – eredményezhetnek, ez pedig már jelentősen befolyásolja a terápiás hatást és mellékhatások megjelenéséhez vezethet. A célzás nagyobb precizitása tehát kiemelt jelentőségű.

 Az O-armTM 3 dimenziós, röntgen-CT képalkotó technológia országosan egyedülálló intraoperatív követést biztosít a szegedi hibrid műtőben. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
Az O-armTM 3 dimenziós, röntgen-CT képalkotó technológia országosan egyedülálló intraoperatív követést biztosít a szegedi hibrid műtőben. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

Egyszerre stimulál és adatokat gyűjt

Az újonnan engedélyezett mélyagyi stimulációs eszköz esetében a BrainSenseTM technológia képvisel forradalmi újdonságot, vagyis az, hogy a mellkasi izomszövetbe beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is regisztrálja. Az idegi aktivitásról valós időben gyűjtött adatok feldolgozása és a beteg által észlelt tünetek regisztrálása alapján egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a neurológus a korábbinál pontosabban, a beteg egyedi igényei alapján testre szabja a kezelést, másrészt a hosszú távú adatgyűjtés a betegség természetének jobb megismerését is szolgálja. A gyakorlati alkalmazás távlatai szempontjából szintén kiemelendő, hogy az eszközt úgy tervezték, hogy a szoftverfrissítések által könnyen lehessen fejleszteni a készülék képességeit, ami hosszabb távon hozzájárul a terápia folyamatos tökéletesedéséhez.

A mélyagyi stimulátor a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik. Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor az agyi elektromos aktivitást is folyamatosan regisztrálja. A képek forrása: Medtronic. Engedéllyel átvéve.
A mélyagyi stimulátor a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik. Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor az agyi elektromos aktivitást is folyamatosan regisztrálja. A képek forrása: Medtronic. Engedéllyel átvéve.

Kiegészíti a gyógyszeres terápiát

– A mélyagyi stimuláció a Parkinson-kór gyógyszeres kezelését kiegészítő eszközös terápiák része. Jelentősen javíthatja a beteg életminőségét és csökkenti a gyógyszerigényt, bár gyógyszermentességet csak ritkán, az esetek legfeljebb negyedében tudunk elérni – vázolta Klivényi professzor a beavatkozás gyakorlati szempontjait. Mintmondja, a mélyagyi stimulációs műtétre a Parkinson-betegek körülbelül 10–15 százaléka alkalmas, ami hazánkban nagyjából 2–4 ezer potenciálisan műthető pácienst jelent, de sokan a várható előnyök ellenére sem vállalják az idegsebészeti beavatkozást. Természetesen a műtét nagyon szigorú feltételekhez között – hangsúlyozza a professzor –, és a döntéshez biztosnak kell lennünk abban, hogy az operáció után lényegesen javul a beteg klinikai állapota. Éppen ezért egyértelműen igazolnunk kell, hogy a tüneteket minden kétséget kizáróan Parkinson-kór okozza, és nem más, hasonló tünetekkel járó kórkép áll a háttérben. Az elektródák behelyezését akadályozó strukturális agyi eltérések mellett fontos kizáró ok az előrehaladott stádiumú szellemi leépülés és az igazolt hangulati zavarok, amik bizonyítottan rontják a műtét eredményességét.

Világszerte aktívan kutatott terület

Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor jelenleg engedélyezett alkalmazási területei a Parkinson-kór mellett az esszenciális tremor, a primer dystonia, az epilepszia és az obszesszív-kompulzív betegség. A mélyagyi stimuláció terápiás jelentőségét és aktualitását jól szemlélteti egy frissen publikált irodalmi áttekintés (Harmsen IE, Elias GJB, Beyn ME et al. Clinical trials for deep brain stimulation: Current state of affairs. Brain Stimul. 2019 Nov 23. pii: S1935-861X(19)30466-8), amely szerint világviszonylatban közel 400 klinikai vizsgálat zajlik e témakörben. Az újonnan engedélyezett mélyagyi stimulátor javallatai között is szereplő kórképek mellett a mozgászavarok különféle formáiban (pl. sclerosis multiplex, cerebellaris ataxia), számos neurológiai betegségben (pl. major depresszió, szkizofrénia, anorexia nervosa, Alzheimer-kór, Tourette-szindróma, poszttraumás stressz szindróma, Huntington-kór), továbbá a neuropátiás fájdalom csillapítása és a fejfájásbetegségek terápiájának lehetőségeként, sőt, az elhízás kezelésének lehetséges eszközeként is vizsgálják a mélyagyi idegingerlés hatékonyságát és biztonságosságát.

Dr. Bokor Dóra
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.