hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.
hirdetés
hirdetés

Világszínvonalú Parkinson-műtétet hajtottak végre Szegeden

Világviszonylatban ötödikként, Kelet-Közép-Európában elsőként került sor szerdán Szegeden egy újonnan engedélyezett, intelligens mélyagyi stimulációs eszköz beültetésére, olyan országosan is egyedülálló, három dimenziós intraoperatív képalkotással (O-armTM Imaging System) támogatott háttérrel, ami jelentősen javítja az idegsebészeti beavatkozás hatékonyságát és ezáltal csökkenti a műtét időigényét. Az itt alkalmazott új technikai megoldások nemcsak a Parkinson-kór, hanem számos egyéb neurológiai betegség terápiájában új szemléletmódot és előrelépést hozhatnak a jövőben.

Szakmai körben kiemelt jelentőségű technikai fejlesztésnek tekintik a műtéthez kapcsolódó új, O-armTM három dimenziós (3D) képalkotó technológiát, amit az újonnan engedélyezett és jelenleg szintén egyedülálló PerceptTM PC mélyagyi stimulációs eszköz beültetésénél alkalmaztak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának Idegsebészeti Klinikáján. A világviszonylatban alig több, mint egy hete elérhető orvostechnikai eszköz a precízen személyre szabható terápiát szolgálja. Az okoseszközzel összekapcsolva kinyerhető információk – a neuronális aktivitás és a beteg által észlelt tünetek valós idejű megfeleltetése révén – segítik a kezelés hatékonyságának nyomon követését, és hosszabb távon hozzájárulhatnak a kórfolyamat alaposabb megértéséhez is, ami a terápiában is új szemléletet és új utakat nyithat a jövőben.

Világelsők között vagyunk

Anglia, Németország, Svájc és Hollandia után – Európában ötödikként, Kelet-Közép-Európában elsőként – Magyarországon, a szegedi Idegsebészeti Klinikán került sor január 22-én egy idős Parkinson-beteg mélyagyi stimulációs műtétjére. A kiemelt sajtónyilvánosságot kapott esemény újdonságértékét a műtét technikai háttere és a beültetésre került PerceptTM PC neurostimulátor BrainSenseTM technológiája adja. A műtét alatti három dimenziós O-armTM képalkotás lehetővé teszi, hogy az elektródák tizedmilliméteres pontossággal kerüljenek a megfelelő agyterületre, jelentősen javítva ezzel az implantációs „finomhangolás” hatékonyságát, ami a műtéti idő lerövidülésében is megnyilvánul. A beültetett mélyagyi stimulációs eszköz szintén technikai újítást képvisel azáltal, hogy az elektromos idegingerlés mellett a neuronaktivitás folyamatos regisztrálására és automatikus programozásra is alkalmas (ez utóbbi funkció jelenleg még nem elérhető, a készülék csak a jövőben lesz alkalmas adaptív stimulációra). Orvostechnikai eszközként január 15-én kapott forgalomba hozatali engedélyt az Európai Unióban. A műtétet végző, tízfős szegedi orvoscsoport példamutató együttműködésben dolgozott.

Együttműködésben a betegért: a műtétet végző orvoscsoport három dimenziós intraoperatív képalkotás (O-armTM) mellett helyezi be a mélyagyi stimulációs elektródát. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
Együttműködésben a betegért: a műtétet végző orvoscsoport három dimenziós intraoperatív képalkotás (O-armTM) mellett helyezi be a mélyagyi stimulációs elektródát. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

A szegedi klinikai központban tavaly októberben átadott, nemcsak országosan, de Kelet-Közép-Európában is egyedülálló hibrid műtő döntő szerepet játszott abban, hogy a beavatkozásra a régióban elsőként nálunk kerülhetett sor – véli Klivényi Péter professzor, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója. – A hibrid műtőbeli O-armTM 3D röntgen-CT berendezés által biztosított intraoperatív képalkotás gyors tervezést és minden eddiginél pontosabb célzást tesz lehetővé, ami a rendelkezésünkre álló, legújabb neuronavigációs rendszerrel együtt garantálja a bonyolult idegsebészeti beavatkozás maximálisan precíz kivitelezését.

Hazánkban közel két évtizede, Szegeden 2011 óta végeznek mélyagyi stimulációs műtéteket. A szerdai operációt végző orvoscsoport idegsebész tagja, az elektródát behelyező Kis Dávid, aki az SZTE Idegsebészeti Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa, nagyjából hatvan alkalommal végzett már stimulátorbeültetést. A példaértékű csapatmunka jelzőjének tekinti, hogy a műtét lehetséges veszélyei között számon tartott vérzéses és fertőzéses szövődmények egyaránt ritkák a saját gyakorlatukban: komoly vérzéses szövődmény egyáltalán nem, de fertőzéses szövődmény is csak elvétve fordult elő a klinikán végzett hasonló műtétek kapcsán.

– Műtéttechnikai szempontból rendkívül nagy előrelépésnek tekinthető, hogy a mostani beavatkozás során nem a hagyományos szereotaxiás kerettel, hanem egy új, NexframeTM neuronavigációs rendszerrel végeztük az elektródák célzását. Ennek az egyik legfontosabb előnye, hogy a beteg számára kevésbé megterhelő, mert nincs szükség arra, hogy a többórás műtét teljes időtartamára egy nehéz fémkeretet erősítsünk a koponyára. Ez egyben a műtétet végző orvosok számára is megkönnyíti a munkát, lévén kiküszöböli az arc részleges takarását, így a neurológus jobban megítélheti a szem- és arcizommozgásokat az agyi beavatkozás alatt – magyarázta Kis Dávid az operáció kapcsán. – Ami pedig még ennél is lényegesebb: az új neuronavigációs műszerrel és O-armTM képalkotó berendezéssel tizedmilliméteres pontossággal tudjuk az agyállomány megfelelő területére vezetni a stimuláló elektródát. Ebben kulcsszerepe van a neuronavigációval összekapcsolt O-armTM képalkotó berendezésnek, ami CT-minőségben, de kisebb sugárterheléssel készít három dimenziós felvételeket az agyról a beavatkozás alatt, így ténylegesen látható, hogy az elektróda hol van az agyban.

A NexframeTM neuronavigációs rendszerrel és O-armTM képalkotással végzett idegsebészeti beavatkozás sokkal precízebb célzást tesz lehetővé és a beteg számára is kevésbé megterhelő. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
A NexframeTM neuronavigációs rendszerrel és O-armTM képalkotással végzett idegsebészeti beavatkozás sokkal precízebb célzást tesz lehetővé és a beteg számára is kevésbé megterhelő. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

– Az O-armTM 3D röntgen-CT készülék intraoperatív használata olyan technikai lehetőség, ami a mélyagyi idegsebészeti beavatkozás hatékonyságában és időigényében is komoly változást hoz – folytatta Kis Dávid, aki fiatal kora ellenére egyike a neuromodulációs műtéteket végző hazai szaktekintélyeknek. – A műtét alatti 3D képalkotás révén már nemcsak a preoperatív tervezés szakaszában készült MR- és CT-felvételekre támaszkodhatunk, ahogy azt a hagyományos sztereotaxiás műtéti eljárásnál tettük, hanem arra is lehetőség van, hogy a látott képnek megfelelően módosítsuk az előzetes tervet, és úgy helyezzük el az elektródákat, hogy azok a lehető legjobb funkcionalitást biztosítsák. Egy ilyen beavatkozásnál az elektródák behelyezésekor szinte elkerülhetetlen tizedmilliméteres hibák végeredményben jelentős összhibát – a tervezett célterülethez képest akár 1,5–2 milliméternyi eltérést is – eredményezhetnek, ez pedig már jelentősen befolyásolja a terápiás hatást és mellékhatások megjelenéséhez vezethet. A célzás nagyobb precizitása tehát kiemelt jelentőségű.

 Az O-armTM 3 dimenziós, röntgen-CT képalkotó technológia országosan egyedülálló intraoperatív követést biztosít a szegedi hibrid műtőben. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
Az O-armTM 3 dimenziós, röntgen-CT képalkotó technológia országosan egyedülálló intraoperatív követést biztosít a szegedi hibrid műtőben. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

Egyszerre stimulál és adatokat gyűjt

Az újonnan engedélyezett mélyagyi stimulációs eszköz esetében a BrainSenseTM technológia képvisel forradalmi újdonságot, vagyis az, hogy a mellkasi izomszövetbe beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is regisztrálja. Az idegi aktivitásról valós időben gyűjtött adatok feldolgozása és a beteg által észlelt tünetek regisztrálása alapján egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a neurológus a korábbinál pontosabban, a beteg egyedi igényei alapján testre szabja a kezelést, másrészt a hosszú távú adatgyűjtés a betegség természetének jobb megismerését is szolgálja. A gyakorlati alkalmazás távlatai szempontjából szintén kiemelendő, hogy az eszközt úgy tervezték, hogy a szoftverfrissítések által könnyen lehessen fejleszteni a készülék képességeit, ami hosszabb távon hozzájárul a terápia folyamatos tökéletesedéséhez.

A mélyagyi stimulátor a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik. Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor az agyi elektromos aktivitást is folyamatosan regisztrálja. A képek forrása: Medtronic. Engedéllyel átvéve.
A mélyagyi stimulátor a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik. Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor az agyi elektromos aktivitást is folyamatosan regisztrálja. A képek forrása: Medtronic. Engedéllyel átvéve.

Kiegészíti a gyógyszeres terápiát

– A mélyagyi stimuláció a Parkinson-kór gyógyszeres kezelését kiegészítő eszközös terápiák része. Jelentősen javíthatja a beteg életminőségét és csökkenti a gyógyszerigényt, bár gyógyszermentességet csak ritkán, az esetek legfeljebb negyedében tudunk elérni – vázolta Klivényi professzor a beavatkozás gyakorlati szempontjait. Mintmondja, a mélyagyi stimulációs műtétre a Parkinson-betegek körülbelül 10–15 százaléka alkalmas, ami hazánkban nagyjából 2–4 ezer potenciálisan műthető pácienst jelent, de sokan a várható előnyök ellenére sem vállalják az idegsebészeti beavatkozást. Természetesen a műtét nagyon szigorú feltételekhez között – hangsúlyozza a professzor –, és a döntéshez biztosnak kell lennünk abban, hogy az operáció után lényegesen javul a beteg klinikai állapota. Éppen ezért egyértelműen igazolnunk kell, hogy a tüneteket minden kétséget kizáróan Parkinson-kór okozza, és nem más, hasonló tünetekkel járó kórkép áll a háttérben. Az elektródák behelyezését akadályozó strukturális agyi eltérések mellett fontos kizáró ok az előrehaladott stádiumú szellemi leépülés és az igazolt hangulati zavarok, amik bizonyítottan rontják a műtét eredményességét.

Világszerte aktívan kutatott terület

Az új generációs PerceptTM PC neurostimulátor jelenleg engedélyezett alkalmazási területei a Parkinson-kór mellett az esszenciális tremor, a primer dystonia, az epilepszia és az obszesszív-kompulzív betegség. A mélyagyi stimuláció terápiás jelentőségét és aktualitását jól szemlélteti egy frissen publikált irodalmi áttekintés (Harmsen IE, Elias GJB, Beyn ME et al. Clinical trials for deep brain stimulation: Current state of affairs. Brain Stimul. 2019 Nov 23. pii: S1935-861X(19)30466-8), amely szerint világviszonylatban közel 400 klinikai vizsgálat zajlik e témakörben. Az újonnan engedélyezett mélyagyi stimulátor javallatai között is szereplő kórképek mellett a mozgászavarok különféle formáiban (pl. sclerosis multiplex, cerebellaris ataxia), számos neurológiai betegségben (pl. major depresszió, szkizofrénia, anorexia nervosa, Alzheimer-kór, Tourette-szindróma, poszttraumás stressz szindróma, Huntington-kór), továbbá a neuropátiás fájdalom csillapítása és a fejfájásbetegségek terápiájának lehetőségeként, sőt, az elhízás kezelésének lehetséges eszközeként is vizsgálják a mélyagyi idegingerlés hatékonyságát és biztonságosságát.

Dr. Bokor Dóra
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés