Dr. Bokor Dóra cikkei

Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin sokkal inkább hormonnak, mint vitaminnak tekinthető: az immunrendszer megfelelő működésétől a terhességi szövődmények megelőzésén át bizonyos daganatkockázatok csökkentéséig szerteágazó biológiai hatásokat fejt ki a szervezetben. Kétrészes írásunk második cikkében e sokrétű hatásokat és a D-vitamin-pótlás lehetőségeit vesszük sorra.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság reprezentatív felmérésére alapozott statisztika szerint rendszeres D-vitamin pótlás nélkül tél végére a hazai lakosság több mint 90%-a D-vitamin-hiányossá válik – ezen belül a súlyos D-vitamin-hiány gyakorisága 20% körüli. A D-vitamin komplex élettani hatásai tükrében a hiányállapot felismerésének és megszüntetésének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kétrészes cikksorozatunk első részében az optimálistól elmaradó D-vitamin-ellátottság incidenciáját és leggyakoribb okait, második részében a D-vitamin-hiány következményeit és a megelőzés lehetőségeit tekintjük át.

Világviszonylatban ötödikként, Kelet-Közép-Európában elsőként került sor szerdán Szegeden egy újonnan engedélyezett, intelligens mélyagyi stimulációs eszköz beültetésére, olyan országosan is egyedülálló, három dimenziós intraoperatív képalkotással (O-armTM Imaging System) támogatott háttérrel, ami jelentősen javítja az idegsebészeti beavatkozás hatékonyságát és ezáltal csökkenti a műtét időigényét. Az itt alkalmazott új technikai megoldások nemcsak a Parkinson-kór, hanem számos egyéb neurológiai betegség terápiájában új szemléletmódot és előrelépést hozhatnak a jövőben.

Bár az új típusú (nem K-vitamin-antagonista) orális antikoagulánsok alkalmazása nem igényel gyakori laboratóriumi ellenőrzést, a dózismódosítást indokló klinikai jellemzők – elsősorban a beszűkült veseműködés, az életkor vagy a párhuzamosan szedett egyéb gyógyszerek – figyelmen kívül hagyása komoly kockázatokat hordoz: a jóváhagyottnál nagyobb adagok tartós szedése közel kétszeresére növeli az elhalálozás esélyét, míg az aluldozírozás a kardiovaszkuláris okú kórházi kezelések nagyobb gyakoriságával társul.

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

Szegedi kutatók beszédelemzéssel vizsgálják, előre jelezhető-e az Alzheimer-kór megjelenése a beszédfolyamat bizonyos számszerűsíthető jellegzetességei alapján. Magyar nyelvre kidolgozott tesztjük és nyelvi programjuk segítségével kielégítő hatékonysággal felismerhetők a demencia szempontjából nagy rizikójú egyének.

Laparoszkópos hasi érsebészeti beavatkozást hajtottak végre nemrég a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján. A szakirodalom szerint világviszonylatban is ritkaságnak számító eljárásról az operációt végző dr. Lázár György tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Hódi Zoltán tanársegéd számolt be a MedicalOnline-nak.

Nem indokolt az axilláris nyirokcsomó-disszekció, ha az őrszemnyirokcsomóban csak néhány sejt vagy mikro-/makrometasztázis igazolható: bizonyos szigorú feltételek megléte esetén, a szisztémás gyógyszeres kezelés és a sugárterápia helyettesíti a radikális sebészi beavatkozást – derült ki többek között abból az előadásból, amelyben az emlőrákkal foglalkozó vezető hazai szaktekintélyek konszenzusára épülő, friss szakmai ajánlást ismertette prof. dr. Lázár György a Magyar Sebész Társaság június 2–4. között megrendezett kongresszusán.