2021. május. 14., péntek - Bonifác.
hirdetés
hirdetés

Interjú Dr. Demeter Jánossal

Új rendszere lesz a terhesgondozásnak

Júliustól megváltozik a várandós nők gondozása. Az új jogszabály világos, nyomon követhető, egyértelmű felelősségi szabályokat állapít meg. A védőnők szakértelmére alapozott rendszerben a szakorvosok – attól függetlenül, hogy közfinanszírozott szolgáltató alkalmazottai, vagy magánorvosok – és a szülésznők is vállalhatnak gondozást. Dr. Demeter Jánost, a Szakmai Kollégium Szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatvezetőjét, a Honvédkórház osztályvezető főorvosát kérdeztük az új szisztémáról.

– Ön már korábban is több alkalommal jelezte, hogy napjainkban a várandós nők gondozási rendszere nem működött megfelelően.

– Valóban, sokáig süket fülekre talált a szakorvosi grémium jelzése. Én 1995 óta vagyok a szülészeti-és nőgyógyászati szakmai kollégium tagja, azóta próbáltuk, több cikluson át megváltoztatni ezt a rendszert. Óriási dicsősége ennek a kormánynak: segítették és hagyták, hogy a szakmaiság kerüljön előtérbe.  A biztonságos gyermekvárást segítő rendszer aranykora a rendszerváltás előtti időszakra datálható. Ideális időszak volt és elsősorban azért, mert a védőnők felügyelték a gondozási rendszert, akkoriban kötelező volt a védőnőt megkeresni. Aztán a ’90-es években a védőnők szerepét az egészségpolitika akkori formáló elkezdték lebegtetni, ez nem tett jót az addig kiválóan működött szisztémának. Én a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosaként láttam, hogy milyen fantasztikus munkát végeznek a védőnők. Aztán az 1992-es úgynevezett magzatvédelmi törvénnyel a családorvosok kezébe is adta a jogalkotó a terhes gondozás rendszerét, akik hála Istennek nem éltek a lehetőséggel, mivel nem értettek hozzá. Ezzel párhuzamosan megszűntek a mozgó szakorvosi szolgálatok, melyek a kis településeken, tanyavilágban látták el a várandósokat. Megjelentek a magánrendelések – a szabályok nem voltak egyértelműek, szerencsétlen nőknek fogalmuk sem volt arról, megfelelően látták-e el őket. Nem megfelelően gondozott terhességek tömegét észleltük.

– Min változtat a most megjelent jogszabály?

– Egyrészt végre visszaadja a védőnők becsületét és világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály világosan kimondja: bárki gondozza a terhes nőt, akár a magánorvos, akár a szakrendelő alkalmazásában álló orvos vagy a szülésznő – egy biztos: a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos (aki mindegy, hogy közfinanszírozott intézményben, vagy a magánszektorban dolgozó orvos) az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja, aki ezt követően kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat besorolást; a további teendők miatt fontos tudni, hogy a kismama egészségi állapota alapján alacsony, vagy magas kockázatúnak számít-e. Júliustól, ha a várandós nő magas kockázatúnak számít, akkor kizárólag szakorvos gondozhatja, azalacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A terhesség folyamán változhat a helyzet, így például, ha idő közben terhességi cukorbetegséget észlelnek a kismamánál, akkor magas kockázatúvá válik. Ha azonban az időszakosan megjelenő egyéb kóros állapot rendeződik, akkor ismét alacsony kockázatú besorolást kaphat.  Van egy nagyon fontos pont: a várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, regisztrálni kell a gondozási kiskönyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.

– Van még egy lényeges elem: a jogszabály világosan meghatározza, hogy mikor milyen vizsgálatot kell elvégeznie a kismamánál.

– Valóban, ez is egy fontos szempont. Ezáltal a jövőben egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény sem utasíthat el senkit, még akkor sem, ha a gondozást egy magánpraxisban dolgozó orvos végzi.  Pillanatnyilag jelentős probléma, hogy a magánorvosnak nincs beutalási joga az állami szektor felé. Terveink szerint a várandósok gondozási kiskönyvébe eleve be lesz fűzve egy az időszakos vizsgálatokhoz szükséges beutaló, így a gondozásért felelős személy egyszerűen kitépi a kiskönyvből a beutalót, így vége lesz a mai áldatlan állapotoknak.

 Ajánlom, hogy mindenki alaposan tanulmányozza át a táblázatot, mert a gondozás során elvégzendő vizsgálatokban is történt változás, így például az AFP vizsgálat kötelezettsége megszűnt. Egy normál lefolyású terhesség esetén a rendellenességek kiszűrését ultrahang vizsgálattal végezzük 37 év alatt! Igyekeztük a diagnosztika fejlettségéhez igazítani a jogszabályt, sok felesleges mérést, vizsgálatot kiiktattunk a rendszerből.

– A kockázatbecsléshez szükséges paramétereket nem tartalmazza a rendelet.

– Azt egy további, szakmai irányelvben rögzítjük majd, melyet egyeztetünk a védőnőkkel is. Most, hogy megszületett az alapot adó rendelet, lesz tennivalónk bőven, szeretnénk, ha egy példaértékű és az elméleten túl egy gyakorlatban is helytálló várandósgondozási rendszer jönne létre.


26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról


 

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.