hirdetés
2024. november. 04., hétfő - Károly.
hirdetés
hirdetés

Interjú Dr. Demeter Jánossal

Új rendszere lesz a terhesgondozásnak

Júliustól megváltozik a várandós nők gondozása. Az új jogszabály világos, nyomon követhető, egyértelmű felelősségi szabályokat állapít meg. A védőnők szakértelmére alapozott rendszerben a szakorvosok – attól függetlenül, hogy közfinanszírozott szolgáltató alkalmazottai, vagy magánorvosok – és a szülésznők is vállalhatnak gondozást. Dr. Demeter Jánost, a Szakmai Kollégium Szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatvezetőjét, a Honvédkórház osztályvezető főorvosát kérdeztük az új szisztémáról.

– Ön már korábban is több alkalommal jelezte, hogy napjainkban a várandós nők gondozási rendszere nem működött megfelelően.

– Valóban, sokáig süket fülekre talált a szakorvosi grémium jelzése. Én 1995 óta vagyok a szülészeti-és nőgyógyászati szakmai kollégium tagja, azóta próbáltuk, több cikluson át megváltoztatni ezt a rendszert. Óriási dicsősége ennek a kormánynak: segítették és hagyták, hogy a szakmaiság kerüljön előtérbe.  A biztonságos gyermekvárást segítő rendszer aranykora a rendszerváltás előtti időszakra datálható. Ideális időszak volt és elsősorban azért, mert a védőnők felügyelték a gondozási rendszert, akkoriban kötelező volt a védőnőt megkeresni. Aztán a ’90-es években a védőnők szerepét az egészségpolitika akkori formáló elkezdték lebegtetni, ez nem tett jót az addig kiválóan működött szisztémának. Én a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosaként láttam, hogy milyen fantasztikus munkát végeznek a védőnők. Aztán az 1992-es úgynevezett magzatvédelmi törvénnyel a családorvosok kezébe is adta a jogalkotó a terhes gondozás rendszerét, akik hála Istennek nem éltek a lehetőséggel, mivel nem értettek hozzá. Ezzel párhuzamosan megszűntek a mozgó szakorvosi szolgálatok, melyek a kis településeken, tanyavilágban látták el a várandósokat. Megjelentek a magánrendelések – a szabályok nem voltak egyértelműek, szerencsétlen nőknek fogalmuk sem volt arról, megfelelően látták-e el őket. Nem megfelelően gondozott terhességek tömegét észleltük.

– Min változtat a most megjelent jogszabály?

– Egyrészt végre visszaadja a védőnők becsületét és világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály világosan kimondja: bárki gondozza a terhes nőt, akár a magánorvos, akár a szakrendelő alkalmazásában álló orvos vagy a szülésznő – egy biztos: a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos (aki mindegy, hogy közfinanszírozott intézményben, vagy a magánszektorban dolgozó orvos) az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja, aki ezt követően kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat besorolást; a további teendők miatt fontos tudni, hogy a kismama egészségi állapota alapján alacsony, vagy magas kockázatúnak számít-e. Júliustól, ha a várandós nő magas kockázatúnak számít, akkor kizárólag szakorvos gondozhatja, azalacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A terhesség folyamán változhat a helyzet, így például, ha idő közben terhességi cukorbetegséget észlelnek a kismamánál, akkor magas kockázatúvá válik. Ha azonban az időszakosan megjelenő egyéb kóros állapot rendeződik, akkor ismét alacsony kockázatú besorolást kaphat.  Van egy nagyon fontos pont: a várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, regisztrálni kell a gondozási kiskönyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.

– Van még egy lényeges elem: a jogszabály világosan meghatározza, hogy mikor milyen vizsgálatot kell elvégeznie a kismamánál.

– Valóban, ez is egy fontos szempont. Ezáltal a jövőben egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény sem utasíthat el senkit, még akkor sem, ha a gondozást egy magánpraxisban dolgozó orvos végzi.  Pillanatnyilag jelentős probléma, hogy a magánorvosnak nincs beutalási joga az állami szektor felé. Terveink szerint a várandósok gondozási kiskönyvébe eleve be lesz fűzve egy az időszakos vizsgálatokhoz szükséges beutaló, így a gondozásért felelős személy egyszerűen kitépi a kiskönyvből a beutalót, így vége lesz a mai áldatlan állapotoknak.

 Ajánlom, hogy mindenki alaposan tanulmányozza át a táblázatot, mert a gondozás során elvégzendő vizsgálatokban is történt változás, így például az AFP vizsgálat kötelezettsége megszűnt. Egy normál lefolyású terhesség esetén a rendellenességek kiszűrését ultrahang vizsgálattal végezzük 37 év alatt! Igyekeztük a diagnosztika fejlettségéhez igazítani a jogszabályt, sok felesleges mérést, vizsgálatot kiiktattunk a rendszerből.

– A kockázatbecsléshez szükséges paramétereket nem tartalmazza a rendelet.

– Azt egy további, szakmai irányelvben rögzítjük majd, melyet egyeztetünk a védőnőkkel is. Most, hogy megszületett az alapot adó rendelet, lesz tennivalónk bőven, szeretnénk, ha egy példaértékű és az elméleten túl egy gyakorlatban is helytálló várandósgondozási rendszer jönne létre.


26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról


 

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés