Immunológia, gyógynövények, pszichoterápia

A Covid komoly hatással volt a pszichiátriai ellátásra. Egyrészt a bezártsággal összefüggő kóros esetek számának növekedése, másrészt viszont a telemedicinális lehetőségek robbanásszerű térhódítása miatt. Mi maradt meg ezekből a járvány elmúltával?

A Covidtól függetlenül is nő a mentális zavarok gyakorisága századunkban, a trend sokkal régebbi, különösen a fiatalok között, bár a Covid kétségtelenül együtt járt az esetek megszaporodásával. A brit felsőoktatásban végzett vizsgálat eredményei szerint 10 év alatt megötszöröződött a mentális zavarok előfordulása, ezért Nagy-Britanniában krízisről beszélnek. Ez nálunk is érezhető. A járvány alatt a mentális ellátás destigmatizálódott, a páciensek könnyebben kérnek segítséget, viszont ezért már a magánpraxisokban is nehéz időpontot kapni. A telemedicinát kipróbáltuk a Covid alatt, és a kezdeti lendület után árnyalódott a szerepe, felismertük az előnyeit és a korlátait. A járvány utánra a kevert ellátás maradt mint optimális terápiás lehetőség. Sok mindent lehet online bonyolítani, de a terápia alapja mégis a személyes kapcsolat. A telemedicinális vezetett önsegítő programok kiegészítő terápiaként alkalmasak, akár a terápiába kerülés előtt. Az iFightDepression applikáció ingyenesen elérhető magyarul is, enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére alkalmas, de előtte és legalább egyszer közben feltétlenül szükséges személyes találkozó a beteggel. Saját fejlesztésű programunk a hamarosan induló Jól(l)eszünk, mely világelső online program az evészavaros fiatalok és családjuk támogatására.

A ChatGPT tud-e segítséget nyújtani a pszichiátriában?

Talán meglepő, de az első támogató célú chatbot 1964-ben indult. Kedves, bátorító szavakat mondott egy akkori számítógép. A ChatGPT körüli lelkesedést észlelve kipróbáltuk, csak úgy magunknak egy konferencián, de sajnos csak közhelygyűjteményt mondott. A valós terápia nem ez. A mesterséges intelligencia nem tud jól diagnosztizálni, és segítséget sem tud nyújtani. Sok zavar esetén inkább a pszichoterápia segít. A nehéz, komplex zavarokban nehéz, bonyolult, időigényes, csapatmunkában alkalmazható terápiára van igény. Az enyhe zavarok kezelésére egyszerűsített pszichoterápia alkalmas, alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók. Egyre kisebb a betegek közösségének az a szelete, akiknek a hagyományos, heti 1 × 50 perces ülésre van szükségük – sokaknak kevesebb is elég, de egyre nő azon betegek száma, akiknek ennél több, komplexebb segítségre van szükségük.

Merre tart ma a pszichiátria? Várható-e a közeli vagy távolabbi jövőben valamilyen jelentős fejlesztés akár gyógyszeres, akár más terápiás szinten? Látszik-e már ezekből valami?

A nem gyógyszeres kezelések komolyan fejlődnek, támaszkodnak a kognitív tudományok eredményeire, tudományosan megalapozottá váltak. A gyógypedagógiai fejlesztéseket is egyre inkább alkalmazzák a deficitek kezelésére. Komoly eredményeket hoznak a nem gyógyszeres terápiákkal kapcsolatos, de mégis biológiai alapú módszerek, például a stimulációs eljárások (TMS, mélyagyi stimuláció). A gyógyszerek is több irányba fejlődnek. Egyre jobb molekulákat találunk, illetve új lendületet kapott a nem gyógyszernek, sőt kábítószernek minősülő természetes anyagok vizsgálata. David Nutt vetette fel először, hogy a kábítószereket a páciensek nem feltétlenül rekreációs célból, hanem mentális zavaraik kezelésére használják – akkoriban ez botrányos, megosztó kijelentés volt. Ma, 15 évvel később az esketamin elérhető depresszióban, a marihuána orvosi használata is ismert, főleg az onkológiában, a pszilocibinnel is folynak vizsgálatok, és felmerült a mikrodózisú LSD használata komoly öngyilkossági veszély esetén. Ezek zöme persze messze kísérleti stádiumban tart még. Gyógynövények hatóanyagait is vizsgálják, az alkaloidák pontos hatásmechanizmusát. A másik irány immunológiai, hogy mennyire lehet immunológiai módszerekkel, gyulladáscsökkentőkkel hatni a mentális zavarokra, van-e a biológiai terápiáknak tere a neuropszichiátriában. Ezek még nem teljesen feltárt lehetőségek. Utópisztikus elképzelés a konnektivitási zavarok vizsgálata. Az agy tanulékony szerv, ha jobban kommunikálnának az egyes agyterületek, akkor enyhíthetők lennének a pszichiátriai zavarok, mint ahogy, úgy tűnik, ebben segít a pszichoterápia is.

A pszichiátriai betegek ellátása mindig komplex, a családot, a szűkebb és a tágabb környezetet is kell kezelni, gondozni. Hol tart ez most? Mennyire sikerül ezt megvalósítani?

Törekszünk ennek megvalósítására, ez minden más betegségben is fontos. Talán a pszichiátria ebben előrébb is jár, mint más területek. A közösségi ellátást érdemes lenne fejleszteni, de ehhez befogadó környezet kell. Bármennyire is szakmai vitának tűnik, hogy legyen-e közösségi pszichiátria, vagy sem, ez a közösségen múlik elsősorban, nem a pszichiátrián.

Milyen személyes célkitűzései vannak?

A Pszichoterápiás Tanács Szövetség elnöke vagyok. Célom elősegíteni a felhasználók és az ellátást nyújtók minél könnyebb és hatékonyabb találkozását.

Milyen az utánpótlás helyzete? Sikerül itthon tartani a fiatal kollégákat?

Orvoshiány van az egész világon, ez a pszichiáterekre különösen igaz. Van azonban egy lelkes és elkötelezett fiatal szakorvosi kör, akik képesek az idős kollégák helyébe lépni, továbbvinni és megújítani azt a folyamatot, amelyet mi elkezdtünk. Ők nagyon elkötelezettek, reményeim szerint itthon maradnak, és a magyar betegek ellátását végzik majd.