Hungarostudy 2021

Hornung Ágnes a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Család - Egészség - Közösség című konferenciáján, amely egyúttal a Hungarostudy 2021 kutatás bemutatója is, arról beszélt, hogy a magyar családpolitika célja a családok további erősítése, valamint a fiatalok előtt álló akadályok lebontása, hogy egyszerűbb, könnyebb legyen a boldogulás az új nemzedékeknek. A fiataloknak szóló támogatások közül megemlítette a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek köszönhetően évente 300-350 ezer fiatal részesülhet támogatásban, az ingyenes kresz- és nyelvvizsgát, valamint a 25 év alattiak szja mentességét, amellyel akár évente 780 ezer forint többletjövedelemhez juthatnak a fiatalok. A kormány szeretné megadni a lehetőségét annak, hogy ne kelljen választani a tanulás és a család, a munka és a család között, ezt segíti például idén januártól a 30 év alatt gyereket vállaló nők szja-mentessége, a szintén 30 év alatti, a tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követően gyereket vállaló nők teljes diákhitel tartozásának elengedése, valamint a babaváró hitel meghosszabbítása 2024-ig.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a Kopp Mária és munkatársai által 35 éve indított a Hungarostudy-kutatást úgy jellemezte, mint ami a legátfogóbb képet adja a magyarok lelkiállapotáról, a családhoz és a közösséghez való viszonyáról.  A legfrissebb, 2021-es felmérés a KINCS és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös munkája, az adatfelvétel során hétezer embert kérdeztek meg, az adatokból pedig 27 tanulmány született, amelyek fontos iránytűként szolgálhatnak a tudományos terület és a politikai döntéshozók számára is.

Fűrész Tünde röviden ismertette a kutatás eredményeit. Ennek alapján a magyar fiatalok még mindig kettőnél több gyereket szeretnének, a magyarok a házasságot a legideálisabb együttélési formának tekintik, a párkapcsolati elégedettség szintje a házasok esetében a legmagasabb, a pozitív szülésélmény pedig hozzájárul a további gyerekek vállalásához. A vizsgálat feltárja a gyerekvállalás elutasítása mögötti okokat, és vizsgálja azt is, hogyan ítélik meg a magyarok a családtámogatási formákat. A kutatásból kiderül továbbá, hogy a mentális és testi egészég szétválaszthatatlan egymástól, és az is, hogyan befolyásolja a közérzetet fájdalom, a fizikai aktivitás, az elhízás, az alvászavarok, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, valamint hogy, milyen okok húzódnak meg ezek mögött.

A felmérésben vizsgálták, hogy a magyarok hogyan dolgozták fel a pandémia traumáját, valamint, hogy hogyan alakult a depressziósok aránya a társadalomban. A közösségről szóló fejezetből az derül ki, hogy a társas kapcsolatoknak milyen fontos szerepe van a szubjektív jóllét és az egészségi állapot alakulásában, és hogy a fiatalok boldogsága és elégedettség-érzete annál magasabb minél jelentősebb társas támogatással rendelkeznek. Látható, hogy a magyarok önbecsülése nőtt, képesek megbirkózni a nehézségekkel, a kihívásokkal, lojálisak és büszkék a hazájukra, de tisztában vannak a hiányosságokkal is, és erős szabálykövetési hajlandósággal jellemezhetők. Az eredmények szerint tehát annak ellenére, hogy "sok minden beteges, ami körülvesz bennünket", a családhoz, a támogató közösségekhez és a nemzethez való viszonyulása egészséges a magyaroknak, ismertette Fűrész Tünde.

Székely András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tudományos főmunkatársa, Salamin Géza, a KINCS tudományos elnökhelyettese, Fűrész Tünde, a KINCS elnöke, Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója (b-j) a KINCS Család - Egészség - Közösség című konferenciáján, a Hungarostudy 2021 kutatás tanulmánykötetének bemutatóján a KINCS budapesti székházában 2023. január 13-án. (MTI/Bruzák Noémi)