Hiányzik a hazai, átfogó antistigma program
Egy hazai munkacsoport azon dolgozik, hogy felszámolja a pszichiátriai betegséggel élőkkel kapcsolatos előítéleteket, írja az nlc.hu.
A pszichiátriai ellátásban dolgozó orvosok, pszichológusok vagy más szakemberek számára egyáltalán nem ismeretlen jelenség a mentális betegekkel szembeni előítélet, az emberek egy jelentős része valamiféle gyengeséggel vagy jellemhibával azonosítja ezeket a kórképeket, rosszabb esetben pedig egyenesen potenciális veszélyforrásként kezeli a pszichiátriai pácienseket.
Magyarországon nem létezik átfogó antistigma program – mondta az nlc.hu-nak Haluska-Vass Edit, a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanársegéde, klinikai szakpszichológus. – Pedig külföldön az ilyen jellegű kezdeményezések nagyon jól működnek, például Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában. Az utóbbi országban a közösségi médián keresztül igyekeznek ismereteket terjeszteni, de iskolákban és munkahelyeken is tartanak tréningeket. Ausztráliában a média közvetlen alakítására is van példa. Ezek a programok utólag javaslatokat tesznek egy már megjelent médiatartalom megváltoztatásával kapcsolatban, ha az stigmatizál pszichiátriai betegséggel élőket.
(...)
A Magyar Antistigma Munkacsoport kérdőíves kutatásokkal is vizsgálja a pszichiátria betegekkel kapcsolatos véleményeket a magyar társadalomban. Felméréseikben két mintán dolgoztak, megkérdeztek „egészséges” embereket, olyanokat, akik aktuálisan nem rendelkeznek pszichiátriai diagnózissal, illetve folyamatban van egy klinikai mintán történő kutatás. A betegségben nem érintett emberekkel felvett kérdőívet (amit személyes interjúk is kiegészítettek) nagyjából ötezren töltötték ki, többségük 25 és 45 év közötti, magas iskolai végzettségű, budapesti nő volt.
29 százalékuknak voltak negatív érzései a pszichiátriai betegekkel kapcsolatban. Ez nagyon magas arány, de összhangban van a külföldi eredményekkel – osztja meg a tapasztalatokat Vass Edit. A teljes mértékben elutasítók aránya körülbelül 5 százalék volt, míg nagyjából 31 százalék mutatott elfogadó attitűdöket. – Az eredmények alapján minél fiatalabb valaki, és minél magasabb az iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy toleráns lesz.” Ugyanezen kutatás keretein belül segítő szakemberek véleményét, attitűdjeit is vizsgálták a témában. „25 százalékukat már kezelték pszichiátriai betegséggel – beszél az eredményekről a szakpszichológus. – De sajnos ez nem jelent garanciát a nagyobb nyitottságra.