Egy hazai munkacsoport azon dolgozik, hogy felszámolja a pszichiátriai betegséggel élőkkel kapcsolatos előítéleteket, írja az nlc.hu.

A háziorvosokat a legtöbben pszichés, vagy olyan testi bajokkal keresik fel, amelyek hátterében életmódbeli, életviteli nehézségek állnak.

10 éve alakult meg a magyar betegszervezetek ernyőszervezete, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége.

A Magyar Pszichiátriai Társaság szeptember 13-16–án rendezi meg XXVI. vándorgyűlését a Szegedi Tudományegyetemen.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A prevenciós platformot az elhízás határterületein tevékenykedő tudományos és szakmai szervezetek összefogásával alapítják meg.

A cikk megírására a felkérés eredetileg a Mitől és hogyan lehet vonzó a pszichiátria? címmel érkezett. Az egyszerűnek tűnő kérdés azonban egy állítást is magában rejt: „ezek szerint Magyarországon jelenleg nem jó pszichiáternek lenni”. Megkérnénk az olvasót, hogy a következő információk alapján saját szájíze szerint döntsön a kérdésben!

Olyan ellátórendszerre van szükség, amely a szereplők, azaz a beteg, az orvos és a döntéshozó szükségleteire egyaránt reflektál, a helyi szereplők számára pedig minél sokszínűbb ellátást biztosít.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tünetei gyermekkorban kezdődnek, de gyakran felnőttkorban is komoly nehézségeket okoznak. A betegség terhéhez a tünetek perzisztálása mellett a pszichiátriai és szomatikus morbiditás fokozott kockázata is hozzájárul.

Új részleg jött létre a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián, amely a 12 év alatti, mentális és pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek nyújt segítséget.