Fókuszban a pszichiátriai betegellátás
A Szenior Akadémia 2020-as őszi online szemeszterének tizenegyedik alkalmán a pszichiátriai betegellátás történetével, annak kutatási újdonságaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Dr. Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója egyebek mellett bemutatta a leggyakoribb pszichiátriai betegségeket, köztük a depressziót, a szorongásos zavarokat és a poszttraumás stressz zavart (PTSD). Történeti visszatekintésében a középkortól kezdve végig vette a pszichiátria legfontosabb állomásait, úttörő személyiségeit, majd kitért az intézetben folyó kutatásokra is.
Dr. Réthelyi János előadásában kifejtette, a pszichiátria a mentális vagy lelki betegségek gyógyításával foglalkozó klinikai orvostudomány, mely a neurobiológia, a társadalomtudományok és szociális gondolkodás találkozási pontja is egyben. Mint mondta, a pszichiátriai betegségek a hangulat, a kognitív folyamatok, a gondolkodás, a magatartás súlyos és tartós zavarai, melyek a szociális funkció és teljesítmény csökkenéséhez, károsodásához vezetnek. Ismertette a különböző pszichiátriai betegségcsoportokat, úgy, mint a depressziót, poszttraumás stressz zavart (PTSD), szkizofréniát, hangulat-, szorongásos-, személyiség-, és viselkedészavarokat, illetve a gyermekpszichiátriai betegségeket. Ezek közül részletesebben kitért a depresszióra, melynek tünetei között említette az abnormális szomorúságot, örömtelenséget, motiváció és energia csökkenést, szomatikus tüneteket, kilátástalanságot és az öngyilkossági gondolatokat. Poszttraumás stressz zavarról akkor beszélünk, ha valaki életet veszélyeztető helyzetet él át, ahol nem testileg sérül meg, a lelki sokkon azonban egy hónap elteltével sem tud túllépni, újra és újra átéli a traumatikus élményeket – fejtette ki.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Történeti áttekintésében felidézte, hogy már a középkorban építettek úgynevezett tébolydákat, ahol gyakran embertelen körülmények között tartották a betegeket. Magyarországon a 19. században épült meg Lipótmezőn az Országos Elme- és Ideggyógyintézt, amit későbbi Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetté (OPNI) kereszteltek. Megemlékezett a pszichiátria történetének hazai nagyjairól, köztük Laufenauer Károlyról, akinek nevéhez fűződik az első pszichiátriai tanszék létrehozása 1882-ben a Szent Rókus Kórház területén. Kiemelte a pszichoanalízis megalkotóját, Sigmund Freudot, és Emil Kräpelint, aki a pszichiátriai betegségek első klasszifikációját alkotta meg, illetve szólt a 20. század második felében kialakult úgynevezett antipszichiátria mozgalomról, mely megkérdőjelezte az egész pszichiátria létjogosultságát. Felidézte, hogy 1908-ban a Szent Rókus Kórházból a Balassa utcába költözött az Elme- és Idegkórtani Klinika, melyben kulcsszerepet játszott a klinika egykori vezetője, Moravcsik Ernő Emil, aki úgy gondolta, a pszichiátriai klinikának egy „egységes, minden tekintetben megfelelő otthont” kell teremtenie. Előadásában utalt rá, hogy a pszichiátriai ellátás 140 év után ismét visszatért a Szent Rókus Kórházba, mely június 1-től a Semmelweis Egyetem részenként, annak Szent Rókus Klinikai Tömbjeként működik.
Dr. Réthelyi János hangsúlyozta, a gyógyszeres kezelések fejlődésével csökkent a kórházi kezelések aránya és időtartama is. Mint mondta, egyre nagyobb szerepet kap a közösségi pszichiátriai ellátás, mely keretében a páciensek a lakóhelyükhöz közel, igényeiknek megfelelő komplex ellátást kapnak. Kiemelte, hogy világszerte nagy hangsúlyt fektetnek a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos előítéletek csökkentésére az úgynevezett antistigma programok keretében.
Hangsúlyozta, hogy a pszichiátriai betegségek jobb megértéséhez elengedhetetlenek az innovatív, modern kutatások is. A klinikán folyó kutatások közül kiemelte a genetikai vizsgálatokat, mely során arra keresik a választ, hogy bizonyos genetikai variánsok kapcsolatban állnak-e a pszichiátriai betegségekkel. Emellett folynak még humán elektrofiziológia és agyi képalkotással kapcsolatos kutatások, ahol elektroenkefalográfiás módszerrel (EEG) vagy agyi képalkotással keresik a pszichiátriai betegséggel élők agyában lévő eltéréseket. Megfigyelték például, hogy a szkizofrén betegeknél az érzelmek feldolgozása közben másképp aktiválódnak bizonyos agyi területek. A farmakogenetikai vizsgálatok pedig arra adhatnak választ, hogy genetikai hatások befolyásolják-e azt, hogy valaki melyik gyógyszerre reagál és melyikre nem.
Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.
