2021. június. 17., csütörtök - Laura, Alida,.
hirdetés
hirdetés

Az elhízás betegség, itt sem opció az öngyógyítás

Az elhízottak nem betegségként tekintenek az állapotukra, így nem is fordulnak orvoshoz; és bár ez a populáció rendkívül heterogén, kezelésükre jellemzően meglehetősen homogén módszereket alkalmaznak – hangzott el az elhízás világnapja alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

Miközben az elhízás súlyos betegség, és Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is magasabb, mégis meglehetősen kevesen fordulnak orvoshoz a problémájukkal. Inkább maguk igyekeznek étrend-kiegészítők, gyógynövények, recept nélkül kapható készítmények segítségével lefogyni.

Az elhízottak többsége saját magát hibáztatja a túlsúlyáért – a többi között ez is kiderült a Novo Nordisk és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) közös, obezitás felméréséből, amelyet szerdán, sajtóbeszélgetésen mutattak be. Heller József, a Novo Nordisk orvosigazgatója szerint, ha ezek az emberek betegségként tekintenének az állapotukra, sokkal inkább fordulnának orvoshoz ezek a páciensek.

Soha nem szedett orvos által felírt súlycsökkentő szert a felmérésben választ adók 95 százaléka, hasonló az aránya azoknak, akik nem vettek részt orvosi felügyelet alatt zajló súlycsökkentésben (96%) és dietetikus tanácsát sem kérték (93%). Pedig a betegek kezelése meglehetősen összetett, az abban résztvevő teamek az orvos mellett dietetikus, mozgásterapeuta és pszichológus is tagja.

A betegeket segíteni kell abban, hogy rájöjjenek: miért esznek többet – magyarázta Lukács Liza, evészavarokkal foglalkozó szakpszichológus, aki azt mondta, a túlevés hátterében legtöbbször az önmegnyugtatás szerepel okként, hiszen az evés könnyen elérhető eszköz a feszültségek csökkentésére. Megfigyelték azt is, hogy az elhízott emberek nincsenek tisztában saját szükségleteikkel, azzal, hogy mennyi ételre van szükségük ahhoz, hogy jóllakjanak. Az evéshez való viszony tekintetében nem látni különbséget a férfiak és a nők között – folytatta a pszichológus. – Míg a férfiak fogyókúrája „végletes” – vagy nagyon jól tudnak fogyni, vagy egyáltalán nem –, addig a nők nyitottabbak a háttértényezők feltérképezésére. Szerinte külön csoportba kell sorolni azokat, akik gyermekkoruktól elhízottak, náluk különösen nagy szerepe van a családi kapcsolódásoknak.

Teammunkával biztosítható a komplex kezelés

Az elhízás komplex betegség, amelyet ezért komplex módon kell megközelíteni, ennek során szükség lehet gyógyszeres terápiára is – hangsúlyozta Simonyi Gábor, a MOMOT főtitkára. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa szerint önmagában a diéta és a testmozgás csak az esetek kis részénél okoz tartós fogyást, a holtponton gyógyszeres terápiával kell átsegíteni a pácienseket. Azt is elmondta, klinikai vizsgálatokból kiderült, hogy az aktív hatóanyagot szedő pácienseknél a platóérték elérése és a gyógyszer szedésének abbahagyása után megindul ugyan a visszahízás, de nem éri el a kiindulási értéket. A gyógyszeres kezelés leginkább azt célozza, hogy annak során sikerüljön változtatni az életmódon, más étkezési szokások kialakításával, nagyobb mértékű testmozgást beépítésével. A súlyos eseteknél szükség lehet sebészeti beavatkozásra is.

A fogyás erősen befolyásolja a kísérőbetegségeket. Megszűnik a 2-es típusú cukorbetegség az egy év alatt 15 kilogrammot vagy annál többet leadó páciensek 83 százalékánál. Szelídülhet, vagy el is tűnhet a magas vérnyomás betegség, 30-40 kilogramm fogyást követően a betegek többségénél csökkenteni kell az erre szedett gyógyszereket, de akár el is hagyhatóak. A mozgásszervi elváltozások, mint a csípő- vagy térdkopás, a gerinc degenerációja nyomot hagy, de az ezekkel járó panaszok jelentősen csökkennek – sorolta Simonyi Gábor, de hozzátette, a páciensek sok esetben nem is tudnak a kísérőbetegségekről, mivel azok hosszú ideig nem okoznak panaszokat.

Gyermekkori „kütyüzés” = gyermekkori elhízás

Miközben száz magyarból 87 elégedetlen a testsúlyával – mutat rá a felmérés –, már a gyermekek körében is nagy teret nyert az elhízás. A mostani fiatalokat a szüleik fogják eltemetni – idézte egy tanulmányból Simonyi Gábor –, mert a kísérőbetegségek már gyermekkorban megjelennek, és súlyos problémákat okoznak. Már 11 éves kisgyermeknél is diagnosztizáltak metabolikus szindrómát.

Ha mindkét szülő kövér, a gyermekük 80 százalékos eséllyel lesz elhízott, az otthon látott  szociális mintát követve „belenő” a hibás életmódba. Mindössze az elhízottak öt százalékánál fedhetőek fel genetikai okok a probléma hátterében.

Magyarországon a kormányzat is felismerte a gyermekkori elhízás jelentőségét, ennek nyomán vezették be a mindennapi testnevelést és reformálta meg az iskolai büfék kínálatát. Ugyanakkor a szakemberek megemlítették azt is, hogy a gyerekek „kütyün” élnek társasági életet. A „kütyüzés” és az elhízás közötti kapcsolatot már több kutatás is egyértelműen igazolta.

Kevés kövér egészséges

Bár a fiatal elhízottaknál előfordul, hogy nem mutatható ki vérzsír-probléma, cukorbetegség, magas vérnyomás, ám Simonyi doktor arra figyelmeztetett, ez csupán időleges állapot: kevés az egészséges kövér ember. Az testsúlyproblémákkal küszködők elsősorban háziorvosukhoz fordulhatnak, ám Magyarországon már kiépült az obezitológiai hálózat, ahol képesített szakemberek foglalkoznak a betegekkel. Kiderült ugyanis, hogy számos olyan orvos is van, aki obezitológusnak hirdeti magát, ám nincs ilyen szakvizsgája. Ez jogszabálysértés – jelezte a MOMOT főtitkára, és felhívta a figyelmet az obezitologusok.hu portálra, ahol elérhető az obezitológus szakorvosok listája.

Egyelőre nincs tb-támogatás

A páciensek jellemzően akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor elfogyott az utolsó csodaszer is. Miközben a szabadon vásárolható fogyókúrás készítmények rendkívül drágák, és többnyire nem érik el a kívánt hatást, a betegek ezekért fizetni is hajlandóak, ám tiltakoznak a gyógyszeres terápiák ellen. A legtöbbször a mellékhatásokat említik kifogásként, miközben az étrend-kiegészítők hatásmechanizmusáról semmit nem tudnak, mert azt senki nem is vizsgálja. A receptköteles orvosságok természetazonos módon befolyásolják az étvágyat, biztonságosak és hatásosak.

A társadalombiztosítás annak ellenére nem támogatja a fogyókúrát támogató, vényköteles készítményeket, hogy annak alkalmazása nemcsak a súlyfeleslegtől szabadítja meg a beteget, de hosszú távon jelentősen mérsékli az infarktus vagy a stroke kockázatát.

Ahogy a társadalomban, úgy a gyógyszer-támogatási rendszerben sem kezelik betegségként az elhízást, holott a WHO is ekként jegyzi, idehaza is van BNO-kódja. Az elhízott és túlsúlyos magyarok a társadalmunk 63 százalékát teszik ki együttesen, és bár az utóbbi is indikálná a gyógyszerszedést, de legalább azoknak kellene biztosítani a gyógyszeres terápia támogatását, akiknél már kialakultak a kísérőbetegségek – mondta Simonyi Gábor.

Az elhízás globális terhe – a társbetegségek kezelését is ide számítva – 800 milliárd dollár, amely a becslések szerint 2025-re meghaladja az 1000 milliárdot – tette hozzá Heller József, aki szerint ez az összeg jelentősen mérséklődhetne, ha időben kezelik az elhízott betegeket.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.