Többekkel közösen alakítaná az egészségügy jövőjét a Primus

Érett fázisába jutott az elmúlt öt évben a hazai magánszektor, a nagyobb szolgáltatók tovább nőttek, de a kisebbek is komoly fejlődésen mentek keresztül – nyitotta szerdai sajtótájékoztatóját a Primus új elnöke, aki szerint most különösen jó a „csillagok együttállása” egy új fejezet megnyitásához. Ennek jegyében Lancz Róbert – aki a Doktor24 vezérigazgatója is – öt pontban határozta meg a nagyobb magánszolgáltatókat tömörítő szervezet céljait:

• szektorsemleges finanszírozás
• több figyelem, kevesebb várakozás
• preventív szemlélet, a megelőzés erősítése
• szakmai együttműködés pontos meghatározása és ésszerű szétválasztása
• minőségi ellátás, szakmai minősítési rendszer bevezetése  

Az egészségügyi ellátás hosszú távon csak úgy tartható fenn, ha a tb-finanszírozás lehetőségét megnyitják a magánszolgáltatók előtt is – szögezte le az elnök. Amennyiben az állam által a közellátásban fizetett összeg nem fedezi a magánszolgáltató költségeit az adott beavatkozás esetében, a fennmaradó részt co-payment formájában egészítenék ki, amelyet a beteg saját zsebből, vagy kiegészítő biztosítással fedezne. Lancz Róbert szerint ez az igény az ugyfelek irányából dinamikusan nő. Hozzátette azt is, a biztosítási piac bővítésével lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok, munkaadók nagyobb szerepet vállalhassanak a munkavállalók egészségének megőrzésében.

Az általános orvosi kapacitáshiány vethet véget annak az évtizedes rutinnak, hogy a magánszolgáltatóknál 20-30 percet tölthet el a beteg a doktorral a rendelőben, miközben a tényleges gyógyításra fordított idő ennek a harmada – tért át a második pontra a Primus elnöke. Úgy vélte, a nem hatékony gyakorlattal szemben a magánszektorban is koncentrálni kell az „orvosidőt”, több hatáskört és nagyobb szerepet biztosítva a szakdolgozóknak, akik ugyanazzal a hatékonysággal és szakmai színvonalon végzik el a feladataikat orvosi jelenlét nélkül is. Így megvalósítható lenne, hogy az ügyfél a lehető legnagyobb figyelem mellett minimális időt töltsön időpontra várva.

Érdemes lenne ötvözni a magánellátásban biztosított „menedzser-” és vállalati szűréseket az állami szférában kínált népegészségügyi célú szűrésekkel – folytatta az egyesület új elnöke, aki szerint ezzel nem csak a kapacitások elaprózását lehet kivédeni, de a lakosság edukálásában is szorosabbra lehetne fűzni az együttműködést az egészségben töltött életévek számának növelése érdekében.

A köz- és a magánellátás határozott szétválasztására történt kormányzati törekvésekkel ugyan egyetért Lancz Róbert, ám álláspontja szerint a rideg szabályokat érdemes finomhangolni, és meghatározott ellátások körében engedélyezni az átjárást a két szektor között. Megjegyezte ugyanakkor, hogy míg Budapesten – a nagyobb kínálatból eredően – ez könnyebben kivitelezhető, vidéki kisvárosokban már kevésbé. Megfelelő szabályozási környezet híján félő, hogy a két szféra versengeni kezd, a humánerőforrásért, ami valamelyik fél számára hátrányt jelent. Adott régiókban a akár közös üzemeltetési járóbeteg-szakellátás is elképzelhető, a stabil ellátás érdekében – vázolta a Primus elnöke.

Minőség, kiszámíthatóság, teljes ellátási lánc

Az állam részéről egyelőre nincs fogadókészség a szektorsemleges finanszírozás ötletére – ismerte el kérdésre Lancz Róbert –, ám azt is elmondta: úgy tudja, az államigazgatás oldalán is születtek erről tanulmányok, és a szabályozó vizsgálja ennek lehetőségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szektorsemleges finanszírozás nem jelent többletkiadást, csupán az állam az ellátásra fordított pénzt jobban tudná felhasználni a hatékonyabb ellátás, így a betegek érdekében.

Megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel kivédhető, hogy a magánszolgáltatók ne csak az egyszerűbb esetek kezelését vállalja el, így a nagyobb rizikóval rendelkező betegek operációját sem utasíthatja vissza – mondta a MedicalOnline kérdésére válaszolva a Doktor24 igazgatója. Úgy vélte, a szektorsemleges finanszírozás bevezetésével a privát intézmények működése is kiszámíthatóbbá válik, így a nagykockázatú betegek ellátásához szükséges kubatúra kialakításába is beruháznának. Arra a kérdésre, hogy ilyen esetben a betegnek magasabb co-paymentet kellene-e vállalnia, a Primus elnök úgy reflektált: alapesetben nem. Ez legfeljebb akkor kerülhet szóba, ha sokkal jelentősebb mennyiségű, vagy speciális anyagfelhasználást, hosszabb benntartózkodást igényel az ügyfél megfelelő ellátása.

Finanszírozási és volumenkérdés, hogy a teljes ellátási lánc, így például a műtétek utáni rehabilitáció is rendelkezésre álljon – mondta a szakember arra a felvetésünkre, hogy a magánszolgáltatók bevonása mellett felpörgő műtétszámot tudná-e követni a rehabilitáció – meglehetősen szűkre szabott – keretei. Bár például a protézisműtéteket követően a legtöbb privát ellátó már biztosítja a rehabilitációt is, de valóban vannak olyan szakterületek, ahol erre nem lenne képes. Ezért is kell pontosan meghatározni azon ellátások körét, amelyek a szektorsemleges finanszírozás körébe bekerülhetnek. Viszont így számos olyan állami privilégium marad, amelyek ellátására így nagyobb fókuszt tudnak helyezni a közfinanszírozott szolgáltatók.

Úgy a magán, mint az állami ellátásban szükség lenne az gyógyítás szakmai minőségének mérésére, ennek bevezetése a finanszírozó elsődleges feladata. Bár a Primus tagvállalatainál folyamatosak ezek mérések, az indikátorok jellemzően a várakozási időre, a személyzet barátságosságára, a környezetre vonatkoznak. A 90 napon belüli reoperációk, a nosocomiális infekciók, az életminőség javulásával kapcsolatos betegelégedettség, mint indikátorok egyelőre egyik szektorban sem jelentek meg, pedig Lancz Róbert szerint így lenne elérhető, hogy a finanszírozó azikon a helyeken biztosítson forrásokat, ahol professzionális a betegek ellátása. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügyfél elsősorban ügyfélélményt tud értékelni, nincs jobb regulátor a „pénztárcáját kinyitó”, az adott szolgáltatóhoz visszatérő ügyfélnél. Így a betegelégedettség a magánszolgáltatókat érzékenyebben érintheti, ugyanakkor Lancz Róbert szerint is szükséges lenne a masszív szakmai ellenőrzésre is. Álláspontja szerint a magánellátók túlnyomó többsége üdvözölné ezt, hiszen így szelektálódnának a nem megfelelő szakmai minőségben dolgozó szolgáltatók.

Szövetségben az öt pontért

Markáns változásokra számít az új kormányzati struktúra minapi felállását követően Lancz Róbert az ágazatban, amelynek mára megkerülhetetlen szereplőivé váltak a magánszolgáltatók, ezért a Magyar Orvosi Kamarával és a Vállalkozók Országos Szövetségévele (VOSZ) is szorosabbra fűzné a Primus az együttműködést annak érdekében, hogy magasabb szintű, minőségi ellátást nyújthassanak az ügyfeleknek. A tagság kiszélesítését is célul tűzték ki, megnyitva a kapukat a közepes és kisméretű szolgáltatók előtt is. Tervezik még, hogy a tagságon belül a szolgáltatók mérete, illetve szakmák szerinti munkacsoportokat állítanak fel. A Primus elnöke elmondta, múlt heti megválasztása óta egyeztetett a VOSZ egészségügyi tagozatának elnökével, Fábián Lajossal, és Kincses Gyulával, a MOK elnökével, aki üdvözölte és tárgyalási alapnak tekintette a Primus öt pontját. 

Bár a Primus minősítési rendszere a tagvállalatoknál már régóta működik, annak kiterjesztésében gondolkodik az egyesület. A minimumfeltételek a két szektor számára ugyanazok, ám a kiszolgálásban, minőségben, protokollban nincsenek standardok. Az egységes kritériumok kidolgozásában juthatna szerep úgy az államnak, mint a MOK-nak és a VOSZ-nak.

„A társszervezetekkel együttműködve, akár ágazatokon átívelően, együtt alakíthatjuk az egészségügy jövőjét” – fogalmazott a Primus elnöke, hozzátéve, hogy a területért felelős államtitkársággal és az Országos Kórházi Főigazgatósággal is erősítenék a kapcsolatokat.