További kényszerű áremelés jöhet a magánszektorban
Már a koronavírus-járvány időszakában is drágultak a magánszolgáltatások díjai, de további – kényszerű – áremelés is várható – mondta Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
Míg korábban a 15-20 ezer forintot kóstáltak a szakorvosi konzultációs díjak, ma már 25000, de akár a 30 ezer forintot meghaladó összeget is elkérhetnek ezért a szolgáltatásért a fővárosi magánellátók – mondta Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke csütörtöki, online sajtótájékoztatóján, hozzátéve, az árnövekedés mértéke vidéken kisebb lehet. Már a koronavírus-járvány időszaka alatt is drágultak a szolgáltatások, amelyet az állami szférában történt béremelések is generáltak.
További áremelkedésekkel is számol az elnök, ám hangsúlyozta: ezt leginkább kényszerűségből lépik meg a piaci szereplők. Félő ugyanis, hogy a magas összegek a kelleténél jobban szelektálhatják a betegkört. Az elmúlt öt évben a középosztály és az alsó középosztály is megjelent a magánszolgáltatóknál, ami így ma már nem a gazdagok kiváltsága. Egy újabb áremelés egyértelműen emelkedő korlátot jelent az egyes lakossági rétegek számára. Mindezek tükrében az áremelkedés mértéke Leitner György szerint minimális lehet, ami a keresletet nem korlátozza erőteljesen, de a szolgáltatók számára biztosítja a túlélést.
Ahogyan most, úgy a következő 1-2 évben is erőteljesen érinti majd mindkét szektort a munkaerőhiány, az állami ellátásban dolgozók béremelésével a magánintézményeknek is lépést kell tartaniuk – jelezte az elnök. Megemlítette azt is, hogy azok a magánszolgáltatók, amelyek a közfinanszírozott ellátásban is részt vesznek, nem kapják meg a béremelések fedezetét, mint az állami kórházak, ezért ezeknél a cégeknél különösen erőteljes a presszió a fizetések emelésére. A Primus szeretné elérni, hogy a Német-pont és HBCS-revíziójával ezek az ellátók is megkapják a különbözetet; annál is inkább, mert a jelenlegi állapot ellentétes a versenytörvénnyel.
Új növekedési lehetőségeket hozott a Covid a magánszféra számára, az állami intézmények átlagfinanszírozása ugyanis nem ösztönözte túlteljesítésre a szolgáltatókat, és hasonlóan mérsékelte a műtétek számának felpörgetését a paraszolvencia kriminalizálása. A járványos időszakban az ortopédia, a szemészet, valamint a gyermekellátás területén sokasodtak meg a magánellátók feladati, de többletforgalmat tapasztaltak a képalkotó diagnosztikában is, hiszen sok páciens arra kényszerült, hogy a fizessen azokért a szolgáltatásokért, amelyeket a közellátás nem, vagy csak rendkívül korlátozottan biztosított számára.
A mostaninál egyébként lényegesen több kapacitást tudna átvenni a magánszektor, ezért is folytak a magánellátók részéről kezdeményezett egyeztetések arról, hogy részt vennének a várólisták ledolgozásában. A tárgyalások végül eredmény nélkül zárultak – számolt be a Primus elnöke, hozzátéve, a magánszolgáltatások szektorsemleges „használata” a betegek érdeke lenne.
Számos akvizíció, zöldmezős beruházás és befektetés jellemezte a magánellátási piacot az elmúlt másfél-két évben, ahol újabb szereplők is megjelentek – folytatta Leitner György, aki szerint a trend, miszerint az eddig erősen járó-betegellátás-központú magánszférában megjelentek a kórházépítések és bővítések, nem meglepő.
Mindeközben zajlik az egészségügy lappangó reformja, erre utal az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése, a paraszolvencia kriminalizálása, az orvosi és szakdolgozói béremelés folytatása, az új, hierarchizált kórházi struktúra kialakítása.
Markánsan tapasztalható az államosítási folyamat, a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó cégeket már átvette az állam, a következő cél a művese-szektor átvétele. Erre utal a Magyar Közlönyben megjelent felhívás, amely cégértékelést végző vállatoknak szól, és bár a szövegben nem nevesítették, de Leitner György szerint ki lehetett következtetni, hogy a dialízis-központokra vonatkozik. Felkészül a labor- és képalkotó-diagnosztika.
Míg utóbbiról – mint a Primus elnöke fogalmazott – egyelőre csak informális utalások szólnak, addig a laborellátás centralizálásáról már idén szeptemberben nyíltan beszélt egy konferencián Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezető helyettese. Mint akkor mondta, a Nemzeti Laboratóriumi Hálózatban a most működő 270 labor helyett 80 is elegendő lenne, a nagy szaktudást igénylő, legköltségesebb vizsgálatokat pedig nyolc regionális laboratóriumban végeznék.
Az államosítás a Primus álláspontja szerint téves irány, az állami- és magánszféra nagyon merev szétválasztásával elvesznének azok az új technológiák és eljárások, amelyeket eddig a magánszereplők biztosítottak a közellátás számára.
A magánszolgáltatókat tömörítő egyesület számára mindig is fontos volt a transzparens szabályozás, ami a már említett „lopakodó reform” néhány intézkedése nyomán részben erősödött, de van még teendő annak érdekében, hogy egymás erősségeire építve mindkét fél jobb ellátást tudjon nyújtani a betegek számára. A szabályzórendszer erősítése mellett valódi szektorsemleges finanszírozást, a kiegészítő biztosítások igénybevételének ösztönzését (úgy a vállalatok, mint magánszemélyek részére) remélik többek között a magánszolgáltatók a jövőben – sorolta az elnök.
A választások közeledtével a Primus tíz kérdést juttatott el a pártok vezetőihez annak érdekében, hogy kiderüljön, a voksolás után – bárki kerüljön is kormányra – mit terveznek úgy a magán- mint a közellátás kapcsán – tájékoztatott Leitner György.
