hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Ketten már átmentek a Primus-vizsgán

Két jelentős hazai egészségügyi magánszolgáltatás érdemelte ki elsőként a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyet.

A védjegy bevezetéséről szinte megalapításának pillanatában döntött a Primus Egyesület, amelyet a 12 legjelentősebb hazai magánegészségügyi szolgáltató hozott létre tavaly, a szektor kifehérítésének céljából, egyaránt szolgálva ezzel a betegek, a vállalkozók és az állam érdekeit. De a szervezet nem csak erről szól, hanem a minőségről valamint a betegközpontúságról és biztonságról is, amelyeket szintén megtestesíteni hivatott a védjegy – mondta az egyesület mai háttérbeszélgetésén Leitner György, a Primus elnöke.

Az auditot elsőként a Rózsakert Medical Center (RMC) és az Affidea vállalta, s hogy ez egyik résztvevőnek sem bizonyult könnyű galoppnak, arról Csermely Gyula, az RMC vezetője vallott, mondván: meglepte őket a négy hónapon keresztül zajló audit alapossága, ami az ÁNTSZ vizsgálatok szigorát is túlszárnyalta.

Az audit – amelyet bármely egészségügyi magánszolgáltató kérhet, és feltételei között sem árbevételi, sem egyéb gazdálkodási kritérium nem szerepel – két jelentős pilléren nyugszik. Az egyik a próbavásárlás, amelyet a Mystery Visit Piackutató és Tanácsadó cég végez, számos kérdést vizsgálva, amelyek többek között a legális működésre, a betegbiztonságra, illetve a szolgáltatás minőségére vonatkoznak. Ha az ellenőrzés során azt tapasztalják, hogy a szolgáltató nem ad számlát, vagy a személyzet paraszolvenciát fogad el, azonnal felfüggesztik a további auditot, s a vállalkozás nem kérheti a védjegyet.

A másik pillér a négy auditor cég – DNV business Assurance Magyarország Kft., SGS Hungária Kft, DEKRA Certification Kft és az ÉMI TÜV SÜD Kft. – konzorciuma által végzett ellenőrzés, amelynek során az auditor lényegében több paciens útját követve kíséri végig a folyamatot, a kliensek megérkezésétől a távozásukig. Ennek során nemcsak a számlaadást, hanem a betegek regisztrálását, a vizsgálatok dokumentáltságát is figyelik, de azt is, milyen felelősségbiztosítással rendelkezik a személyzet, díjazásuk milyen módon történik, különös tekintettel a szakasszisztensekre, akiket előszeretettel fizetnek zsebbe. A számlaadás elmulasztása, a működési engedély hiánya, a munkavállalók és közreműködők jogszerűtlen foglalkoztatása épp úgy kizáró ok, mint például a betegjogi és felügyeleti szervek nevének és elérhetőségének jól látható helyen történő közzétételének hiánya. Bármelyik hibádzik, azonnal leáll a folyamat, de az sem garancia, ha megfelel a jelentkező. Azt ugyanis nem pontozzák, ha a vállalkozás éppen csak átcsúszik a léc felett, 80 százalékos küszöbértéket mindenképp el kell érnie, ha birtokolni akarja a védjegyet. Az elérendő szint azért nem magasabb, tudtuk meg Leitner Györgytől, mert nem akarják elriasztani a kis magánrendelőket, amelyek előre megismerve a tanúsítási folyamatot, bátran felkészülhetnek az auditra.

Ami egyébként mindössze egy esztendőre szól, és nem is olcsó mulatság, bár a várható költség függ a szolgáltató nagyságától, telephelyeinek számától is. A legnagyobbak esetében a kiadás elérheti akár az egy millió forintot is, de a legkisebbek sem úszhatják meg 100 ezer forint alatt. Bár érdeklődők szép számmal vannak, először a Primus tagok auditja történik meg, s ezt követően, várhatóan a jövő év közepétől kerülhet sor a további jelentkezőkre.

De nemcsak a védjegyről esett szó a Primus által szervezett háttérbeszélgetésen, hanem az egyes cégek, a munkaadók kiegészítő szerepvállalásáról dolgozóik egészségvédelmében. Ez a Primus tagjai szerint a hazai gazdaság versenyképességének növelése érdekében állami érdek is. A kormányzati intézkedések sok jóval nem biztatják a munkavállalókat, hiszen a cafetériaban csak a SZÉP Kártya maradt, s megszüntették az adómentességét annak is, ha a munkaadó üzleti biztosítónál köt egészségbiztosítást a dolgozójának. Egyetlen lehetőség maradt, az önkéntes egészségpénztárak úgynevezett célzott szolgáltatása, amelynek során – s innen az elnevezés is – a munkaadó pontosan meghatározza, hogy milyen egészségügyi szolgáltatást – például szűrővizsgálatot – kér a dolgozójának. Tehát munkaadó tagdíjat már nem vállalhat át, s arról sincs szó, hogy a dolgozó maga dönti el, mire költi a számláján lévő összeget (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvosi vizsgálat, szemüveg stb.). Az Uniqa Biztosító kutatása szerint minden harmadik munkavállaló kimerült, nem véletlenül nő a korábbi évekhez viszonyítva a táppénzes napok száma. A statisztikák 2016-ban a táppénzes esetek 21, a táppénzen eltöltött napok 17 százalékos emelkedését regisztrálták. 2014-től a naponta, átlagosan táppénzen levők száma ugyancsak 17 százalékkal – 69 ezerrel – nőtt.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink