Így alakul át az alap- és a sürgősségi ellátás
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elfogadta az Emmi átalakítási koncepcióját a sürgősségi betegellátásról és alapellátásról. Ezek néhány részletét sikerült megismernie a MedicalOnline-nak.
Az Emmi háttérintézményeinél több alapellátási program is készült, illetve előkészítés alatt állt a tárca megrendelésére. Hogy egyáltalán dolgoznak újabb koncepción, az október elején derült ki egy szakmai konferencián. Feladatként kapta a tervek kidolgozását többek között a nemrégiben felállított tisztifőorvos, Kovács Attila (ezt a változatot több háziorvosi szervezet véleményezte is), de készített koncepciót dr. Végvári Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik uniós alprojektjének vezetője is. Ez utóbbi például a praxisközösségeket és a lakosságközeli ellátást helyezte a fókuszba, és sokáig úgy tűnt, hogy a tárca is ezt a változatot pártolja.
Végül azonban egy, a járási rendszerre épülő alapellátás kialakításának elvi koncepciója került a kormány elé, amely az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője, Muzsik Béla nevéhez fűződik. Az elképzelés szerint létrehoznák az úgynevezett járási egészségközpontokat, így tehermentesítve a kórházi betegellátást. Mint azt a miniszter is megemlítette, az elvárás az lesz, hogy diagnózis már az alapellátásban megszülessen úgy, hogy a háziorvos használhatja valamennyi megszerzett szakvizsgáját.
Azt nem tudni, hogy a koncepció mellé készült-e hatástanulmány, amely alátámasztja, hogy a háziorvosok képesek-e valamennyi járásban megfelelni az elvárásoknak akár a második, illetve harmadik szakvizsgájuk felhasználásával, pláne, hogy vannak olyan járások, ahol csupán egy-két háziorvos praktizál. (Ez a kollegiális vezetői rendszer kialakításának tervezésekor derült ki.)
Elég ennyi szakvizsga?
Legutóbb a Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) keretében, 2016-ban készült egy felmérés, amelynek során személyesen keresték fel a kérdezőbiztosok az ország 6300 praxisát.
A háziorvosok 48 százaléka egy, 36 százaléka kettő, 13 százaléka pedig három szakvizsgával rendelkezik, míg százból hárman négy szakmában is elláthatnák betegeiket – derült ki a felméréséből, amely azonban arra nem tért ki, hogy hány aktív szakvizsgával rendelkeznek az orvosok. Mindössze 100 körüli volt azoknak a száma, akik kizárólag általános orvostani képzettséggel dolgoznak, 1100 fő rendelkezik belgyógyászati szakvizsgával. Aneszteziológiai és intenzívterápiás szakvizsgája 130 háziorvosnak van, és 40-40 főt meghaladó létszámban találtak még sebészeti, tüdőgyógyászati, szülészeti, oxiológiai, gasztroenterológiai és diabetológiai szakvizsgával rendelkező kollégákat.
A több szakvizsgával rendelkező háziorvosok 39 százaléka tervezte akkor, hogy praxisában használja a képesítését. További szakvizsgát szerezett volna a megkérdezettek közül 761 fő, az ő átlagéletkoruk 45 év. A legkevesebben Békés megyében vállalnák a további tanulást, az ott megkérdezettek mindössze 2-5 százaléka bólintana rá erre, míg Bács-Kiskun megyében 45 százalék szerezne újabb képesítést. Nagyobb keletje lenne viszont a két év alatt megszerezhető, egyszerűsített licencevizsgának, erre az orvosok 30 százaléka mondana igent, 50 éves átlagéletkorral, tehát ezzel a lehetőséggel az idősebb korosztály is szívesebben élne. Azonban egyelőre a licenc-képzés rendszere is reformra szorul, ráadásul a háziorvosi munka mellett meglehetősen nehézkes a licenc megszerzése.
Részletek később?
Már a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény, illetve az ehhez készült, a kormány által is jóváhagyott alapellátási koncepció is tartalmazta az egyéb szakvizsgák használatát az alapellátásban, azonban a törvény vonatkozó rendeletei a mai napig váratnak magukra. A helyzet rendezését nem könnyíti meg, hogy külön kompetenciaköröket és minimumfeltétel-rendszert is ki kell dolgozni mindehhez. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a háziorvosi rendelők felszereltségüket tekintve nem kaphatnának működési engedélyt arra, hogy szakellátást nyújtsanak, és az alapellátásban alkalmazható beavatkozási listának is el kell készülnie.
A MedicalOnline úgy tudja, hogy a járásokra épülő alapellátás koncepciója részleteiben nem kidolgozott, ez a munka csak most következik. Így nincsenek információk arról, hogy a járási egészségközpontok milyen műszerezettséggel, személyzettel dolgoznának, de kérdéses az infrastruktúra kiépítettsége is, ahogyan a járóbeteg-szakellátáshoz való kapcsolódási pontok sem kimunkáltak. Az orvos- és szakdolgozói ellátottság nehézségeit ismerve az is kétséges, hogy kellő számban vannak-e a járásokban a szakemberek ahhoz, hogy a születéstől az időskorig minden ellátási formát biztosítani lehessen a lakosságnak járási szinten a gyermekgyógyászattól kezdve az iskolaorvosokon, fogászaton, védőnőkön át a diabetológiáig.
Az új alapellátási koncepció kidolgozását – ellenben a Beneda Attila nevével jelzett 2015-ben elfogadottal – nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés.
Sürgősségi ellátás percről percre
A sürgősségi ellátásnál nagyon fontos lépés lesz, hogy létrehozunk egy irányítási egységet a kórházakban, amely szelektálja a betegeket az alapján, hogy ki milyen súlyos sérült és milyen ellátásra tarthat igényt. A diszpécser központ 3 perc alatt fog mindenkit a megfelelő helyre irányítani – ígérte Kásler Miklós.
A „diszpécser központ” a sürgősségi koncepció szerint a sürgősségi osztályos diszpécser (SOD) funkció bevezetése. Míg korábban a miniszter orvost látott volna szívesen ezen a poszton, az előterjesztés szerint az érettségivel rendelkező munkatárs többek között fogadja és informálja a betegeket, hozzátartozókat, előkészíti a betegdokumentációt, betegutat és finanszírozási folyamatot szervez, összegyűjti a betegelégedettségi adatokat. A SOD-ok munkába állásától a betegelégedettség és az ellátás minőségének javulását, a várakozási idő csökkenését remélik.
A beteg beérkezését követően az elsődleges vizsgálatot – amely általában 1-3 percet vesz igénybe, és a légutak, légzés, keringés állapotát, valamint a neurológiai státuszt méri fel – azonnal el kell végeznie a triázsápolónak. Azt már a koncepcióhoz kapcsolódó triázs irányelvekben határoznák meg – kötelezően vezetik be a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszert (MSTR-t) valamennyi sbo-n –, hogy a sürgősségi ellátásra szoruló beteg érkezését követően 10 percen belül el kell végezni a teljes triázsfolyamatot. Ha a beteg mentővel érkezik, 5 percen belül sor kerül a triázs rendszerben való besorolásra.
Az MSTR kötelező bevezetésével OENO kódot kap a triázs, illetve a retriázs, amelynek bevezetése évente 677 millió forint többletfinanszírozást jelent a sürgősségi ellátásban részt vevő 59 fekvőbeteg-szakellátó intézmény számára (a járó- és fekvőbeteg ellátásban összesen). A szolgáltatóknak 2019. január havi teljesítmények jelentésétől kell az új kódot használniuk.
Akut alapellátó egység és speciális akut ellátási centrum
A nagy forgalmú, II-es és III. progresszivitási szintű ellátást végző sürgősségi osztályok mellett alakítanák ki az akut alapellátó egységeket (AAE), amelyek funkcionálisan és szervezetileg is az SBO-k részei. Itt látnák el az ötszintű MSTR szerint a 4-es (kevésbé sürgős), és 5-ös (halasztható) triázskategóriájú betegeket. A páciens az egységes rendszeren keresztül lépne be a kórházi sürgősségi rendszerbe, majd a triázst végző szakember az elsődleges vizsgálat alapján dönt arról, hogy hová irányítja. Ezzel az osztályokon csak a 1-es (újraélesztés), 2-es (kritikus), és 3-as (sürgős) triázskategóriájú betegekkel kell foglalkozniuk, egyidejűleg a kevésbé sürgős és halasztható állapotú betegeknek kevesebbet kell várakozniuk.
Némileg idegen elemként került bele az előterjesztésbe, hogy speciális akut ellátási centrum lesz az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet (ORFI), amely a reumatológiai és immunológiai betegek 24 órás, folyamatos felvételét a hét minden napján ellátja. Ezzel az intézmény havi 5,2 millió forint fix díjra lesz jogosult, ami évente 63 millió forint többletbevételt jelent majd az ORFI számára.
