Felkai: A kormány még nem döntött arról, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket
A kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, közölte Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén.
- "Nem lesz, aki a Mackó sajtot kibontsa nekünk"
- Nyilvánosságra hozná az államtitkár a kórházi osztályok teljesítményét
- Józsefváros tiltakozik a szakrendelők államosítása ellen
- Éjszakába nyúlt a vita az Országgyűlésben a Takács-csomagról
- Pintér kedden tájékoztatta a pártokat az egészségügy átalakításáról
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK), Jámbor Adrás (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) is szakrendelők sorsával kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait, azt firtatva, mi a terve azokkal a kormánynak. Jámbor András arról is érdeklődött, mit jelent az a friss kormányhatározat, miszerint a szociális intézmények fenntartóinak nem kell az elégséges ellátást biztosítaniuk.
Felkai László közölte, a rendelet célja, hogy megmaradjanak ezek az intézmények, mivel az energiaárak emelkedése gondot okoz nekik. A rendelkezés csak a téli időszakra vonatkozik. A szakrendelőkről közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.
Takács Péter, a tárca egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy annak, akinek az egészségi állapota olyan, hogy nem tudja a szociális ellátást vállalni, továbbra is biztosítják a kórházi ellátást.
A bizottság az egészségügyi törvényhez elfogadott egy olyan módosító indítványt, miszerint a már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
Egyértelműsítették azt is, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek (jellemzően vármegyék) esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Példaként a dialízisellátást és a koraszülöttmentést említi az indokolás.
Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításával a Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezeléséből a tulajdonába kerülhet az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épülete.
A bizottság a foglalkoztatási tárgyú törvények módosításában előírná, hogy éjszakai munkára a nő gyermeke hároméves korától tízéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.
A testület javasolja azt is, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos tagjainak az apasági szabadság teljes idejére, tíz napra a távolléti díj 100 százaléka, rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében a távolléti díj 70 százaléka járjon.