Júliustól protézisregisztert is vezet az OEP
Becsületkassza helyett jelentési kötelezettség
Túljutott a közigazgatási egyeztetésen az a miniszteri rendelet, amely szerint Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regisztert vezet július 1-jétől az egészségbiztosító, így valid adatokhoz jut a szakma és a finanszírozó egyaránt – értesült a MedicalOnline.
Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi szolgáltatóra vonatkozik majd, amely térd- vagy csípőízületi implantátumokat ültet be, akár hagyományos, akár minimálinvazív technikával. Július 1-jétől a primer- és revíziós műtéteket egyaránt jelenteni kell a Protézis Regiszterbe az OEP online regisztrációs felületén. A szolgáltató és a beteg adatai, valamint általános egészségi állapotának jellemzői mellett a regiszterbe kerülnek a beavatkozás személyi és tárgyi körülményei, a beültetett protézis adatai, az egy időpontban végzett implantátum protézis kivétel és az ismételt beültetés. Adatot kell szolgáltatni az antibiotikum profilaxisról, a műtét közbeni szövődményekről, csípőprotézis esetén a cementezési technikáról is.
A Magyar Protézis Regisztert 2007 óta önkéntes alapon vezeti a Magyar Ortopéd Társaság (MOT), amelybe egy ideje már nemcsak az ortopéd sebészek, hanem a traumatológusok is jelentenek. A szakmai társaság rendszere amolyan „becsületkasszaként” működik, ennek ellenére meglehetősen jó jelentési rátával rendelkezik, de nem fedi le a teljes rendszert. Mivel a regisztrációs lapok kitöltése nem kötelező, így innen nem nyerhetőek validált adatok sem a protézisekre, sem az ellátókra vonatkozóan.
A MOT regiszterébe érkező adatok nem vesznek el, azokat rendszerezik, így lehetőség lesz arra, hogy az ott feljegyzett eseteket – amennyiben a beteget bármilyen okból reoperálják – összefuttassák a nemzeti regiszter adataival.
Az endoprotéziseket eddig is nyilvántartotta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Központi Implantátumregiszterben azonban minden olyan eszköz szerepel, amelyek sebészi beavatkozást követően legalább 30 napig az emberi testben maradnak, így a nagyízületi protézisek mellett a stentek, mell-, vagy fogászati implantátumok is ebbe a lajstromba kerülnek. Az implantátumregiszter online adatlapjának kitöltése előírás, az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el, amely a nyilvántartási kötelezettségek megszegése esetén 50 ezer forinttól 400 ezer forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.
Hogy a Protézis Regiszter esetében ki kapja a hatósági felügyeleti jogot, arra egyelőre nem kaptunk választ, arra viszont vannak törekvések, hogy a jelentési hajlandóságot finanszírozási ösztönzőkkel támogassák, amit az érintetett szakmai kollégiumi tagozatok is támogatnak. Bár a javaslatok között szerepel, hogy akár 10 százalékos finanszírozási többlettel motiválják a jól jelentő szolgáltatókat, lapunk információi szerint az OEP egyelőre afelé hajlik, hogy kevesebb pénzt kapna a műtétekért az az intézmény, amely nem jelent megfelelően. A miniszteri rendelet-tervezetben azonban egyelőre semmiféle ösztönzőre nem utal a Protézis Regiszter használatával összefüggésben.
Az angol mintára kialakított nemzeti regiszter valid adataiból félévente küld majd összefoglaló jelentést az OEP az Egészségügyi Szakmai Kollégium ortopédia, traumatológia és rehabilitáció tagozatainak, az ENKK-nak, és az egészségügyért felelős miniszternek. A Protézis Regiszter adataiból kiderül, milyen az ellátásban alkalmazott protézisek minősége és kihordási ideje, és melyek azok az eszközök, amelyeket nagy tömegben kell cserélni, hiszen ezekre folyamatosan, és sokat költ a társadalombiztosítás. Kimutatható lesz az is, hogy a szolgáltatók és az orvosok milyen reoperációs rátával és mennyi szövődménnyel dolgoznak, milyen minőségben végzik munkájukat.
Arról nem rendelkezik a miniszter, hogy az endoprotetikában érintett orvostechnikai beszállítók, vagy a betegek, illetve szervezeteik hozzáférhetnek-e a Protézis Regiszter adataihoz. Pedig nemrégiben lapunkban számoltunk be arról, hogy acsupán a páciensek 43 százaléka kap információt a beültetendő protézis típusáról, miközben 90 százalékuk szerint alapvető fontosságú lenne ebben a kérdésben a tájékoztatás.
A nemzeti endoprotézis regiszter próbaüzeme az eredeti tervek szerint már januárban elindult volna, de mind az ágazat, mind az OEP élén vezetőváltás történt a tavalyi ősszel, így a folyamatok elakadtak, annak ellenére, hogy a regisztrációs lapok elkészültek, és a gyártó cégek is összeállították a jelentéshez szükséges implantátumlistákat. Az egyes protézisekkel kapcsolatos beavatkozások bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről szóló miniszteri rendelet a tervek szerint július 1-jével hatályos.
