hirdetés
2024. november. 04., hétfő - Károly.

Már nem csak pénzt, tiszta pályát is követelnek az egészségügyben

Nem csak a magasabb bérekért, hanem a biztonságos, minőségi betegellátásért is küzd az új orvosszakszervezet, amelynek példáját a szakdolgozók is követik: minden eddiginél szélesebb kört felölelő szervezetet alakítanak.

Az önkéntes túlmunka felmondásával, időszakos munkabeszüntetéssel vagy akár sztrájkkal élesztené újra az egészségügyet a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), amely a tisztes bérek mellett  betegbiztonság-növelő intézkedéseket is követel, emellett teljes körű jogi védelmet ígér a bejegyzés alatt álló szervezethez csatlakozóknak. Mint azt bemutatkozó sajtótájékoztatójukon Dénes Tamás elnök kifejtette, készek tárgyalni a kormánnyal, ugyanakkor akciókat is szerveznek, elsőként arra kérik majd azokat, akik anyagilag megengedhetik maguknak, hogy mondjanak nemet az önként vállalt túlmunkára, és tartsák be a jogszabályokban foglaltakat, ami fennakadásokat okozhat az ellátásban. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) korábbi vezetője azt is elmondta, ahhoz, hogy élhető legyen az egészségügy, ahol a beteg méltóságban gyógyul, az orvos pedig tisztességben gyógyít, már nem elegendő a közösségi oldalak fotelforradalma, ezért ha szükséges, akár felmondásokat helyeznek letétbe, sztrájkot szerveznek, vagy kétórás, eredmény híján félévenként egyre hosszabbodó munkabeszüntetéssel („Két óra az életedért” mozgalom) adnak nyomatékot követeléseiknek.

Nem kérnek nyugati béreket – reflektált az újdonsült szakszervezeti elnök a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tegnapi szavaira, aki a szokásos csütörtöki Kormányinfón azt mondta: a magyar egészségügy nem tud annyi pénzt fizetni az orvosoknak, mint amennyit külföldön keresnek. A ReSzaSz a rezidenseknek 300, a szakorvosoknak 500, a főorvosoknak 700 ezer forintos havi nettó juttatást tart megfelelőnek, egyúttal támogatja, hogy a szakdolgozók azonnal kapjanak 50 százalékos béremelést. Izgatottan várják a február havi fizetéseiket is, mert úgy vélik, a szaktárca az egyik korábbi közleményében azt ígérte, hogy januártól minden szakorvos 270 ezer forintos illetményt kap. (Mint korábbi cikkünkben is olvasható, tavaly nyáron az államtitkár nem ezt  ígérte, Zombor Gábor csak a fiatal szakorvosok 270 ezer forintos nettójáról beszélt, ami a frissen szakvizsgázottak 150 ezer forintos pluszpénzével jöhet ki, amivel lehagyhatják a bérversenyben idősebb kollégáikat, s amitől utóbbiak egy része érthető módon ki van akadva. A szerk.) A következő hátrom évnek az egészségügyről kell szólnia, a szervezet szeretné elérni, hogy ez idő alatt a mostani 4-ről 6,5 százalékra nőjön az ágazat GDP arányos részesedése.

Ez a lehetőség nem vált be – válaszolta lapunk kérdésére Dénes Tamás, amikor arról kérdeztük, miért alakított új szervezetet, hiszen lapunknak a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) alelnökeként még arról beszélt, hogy dr. Bélteczki János jelenlegi elnök szívesen adná át neki a stafétát, amennyiben ezzel a tagság is egyetért.

A ReSzaSz elnökeként úgy vélte, a két szervezet vállvetve eredményesebben tud majd küzdeni, viszont kollégái és betegei érdekeit jobban tudja képviselni egy új szakszervezetben. Azt elismerte, hogy bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de mindenkivel együtt dolgozva összeadódnak a különféle műhelyek szellemi termékei, ezeket összerakva még erősebb lehet az érdekvédelem.

 

Megváltó minőség?

Az egészségügy átalakításának legfontosabb eleme a minőségi mutatók mérése és publikálása, ezért szeretnék minél hamarabb elérni, hogy az intézmények és a kórházi osztályok minőségi mutatóit – pozitív ösztönzők mentén – mihamarább tegyék közzé – mondta a sajtótájékoztatón a ReSzaSz általános alelnöke, dr. Hegedűs Zsolt. (A vele készült interjúnkat itt olvashatják).  A kórházi fertőzések, az intézmények és kórházi osztályok halálozási mutatói, a reoperációk száma megmutatná, hol van szükség sürgős beavatkozásra. Szakítani kell az eddigi gyakorlattal, amikor is ezeket az adatokat eltitkolták és szőnyeg alá söpörték, a transzparencia, ezzel egyidejűleg a szakmai regiszterek felfejlesztése, a legjobb gyakorlatok feltérképezése nagymértékben javíthatná a betegellátást.  A minőségügyi kontrollba a betegeket is be kell vonni. Az alelnök szerint nyilvánosságra kell hozni valamennyi olyan juttatást is, amelyet a gyógyszer- és orvosi eszközgyártók az intézményeknek vagy orvosoknak nyújtanak. Mint a MedicalOnline-nak elmondta, a fiatalok és a középkorosztály támogatják a tiszta, átlátható egészségügy kialakítását, ahol tudhatják, hogy melyik ellátó milyen minőséget produkál, és szívesen tanulnak azoktól, akik jók. Lapunk felvetésére, mely szerint a minőségi mutatókhoz kötött indikátorok torzíthatják a működést, hiszen arra ösztönözhetnek, hogy a kórház ne vegyen fel olyan beteget, akit rizikósnak talál, Hegedűs Zsolt úgy reflektált, megfelelő dokumentáció mellett követni lehet, hogy hány beteget utasítanak el és miért. Asszisztált kérdőívvel felmérhető a beteg státusza, akit így csak akkor lehet elutasítani, ha az valóban indokolt.

Elmondta azt is, széleskörű társadalmi összefogásra törekednek, a stratégiai elemeket pedig a reményeik szerint nagy számban csatlakozó tagsággal kell megvitatniuk. Így egyelőre nincs döntés arról, hogy a túlmunka megtagadását, vagy éppen a sztrájkot részesítik-e előnyben, ahogy arról sem, hogy ezek az akciók mikor indulnának el. Szeretnének egy tíz évre előre tekintő egészségügyi stratégiát látni barkácsolás és tűzoltásszerű problémamegoldás helyett.

Felnőtt egy olyan generáció, amelyik már nem hajlandó tudomásul venni a most fennálló helyzetet – mondta a sajtótájékoztatón Palkovics Imre, a ReSzaSz-t tagjai sorába fogadó konföderáció, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a szakszervezet sikeres legyen.

 

Szervezkednek a szakdolgozók is

Minden eddiginél szélesebb körben fogná össze az a szakszervezet az egészségügyben dolgozókat, amely február elején alakul meg. Erről Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) korábbi elnöke beszélt lapunknak a sajtótájékoztató helyszínén. Az új szervezet nem csak a kórházakban, szakrendelőkben, mentésben, hanem a más ágazatokban – oktatás, szociális szféra – foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat is befogadja. Hozzájuk csatlakoznak a betegellátó intézményekben a műszaki-gazdasági területeken dolgozó kollégáik is.

cimkék

Könyveink