A betegeket emelik pajzsra az onkológiáért vívott küzdelemben

A rendelkezésünkre álló iratok, egy hivatalos rendőrségi válasz, a Válasz Online által feltárt dokumentumok, valamint Polgár Csaba volt főigazgató nyilatkozatai egy jóval összetettebb intézményi és személyi konfliktust rajzolnak ki.

Lapunkhoz – és több más szerkesztőséghez is – eljutott a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy 2025-ös adatbekérése, amely egy, az OOI korábbi vezetésének időszakát érintő hűtlen kezelés miatti nyomozás részleteibe enged betekintést. A benne foglaltak nyomán a kérdés már nem pusztán az, hogy mi az állami és a magánegészségügy közötti határvonal, hanem az, hogy egy valós rendszerprobléma, valamint egy konkrét beteg története nem vált-e egy régóta húzódó intézményi konfliktus eszközévé.

Egy rendőrségi nyomozás, amely már 2025-ben zajlott

Polgár Csabát 2025. január 31-én indoklás nélkül mentették fel az OOI főigazgatói posztjáról. Nem egyedül kellett távoznia, menesztették a teljes felsővezetői gárdát, a váltás okáról nem érkezett hivatalos magyarázat, bár már akkoriban keringtek hírek arról, hogy valamilyen gazdasági természetű, illetve uniós pályázathoz kapcsolódó ügyek játszhattak szerepet a döntésben. Ezt azonban hivatalos forrásból a leváltás idején nem tudtuk megerősíttetni.

A most birtokunkba került dokumentum utólag új megvilágításba helyezi ezeket az információkat. A KR NNI 2025 májusában adatbekéréssel fordult az OOI-hoz egy, az irat szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó nyomozásban.

Az adatbekérés a 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozott – amikor az intézet főigazgatója Polgár Csaba volt.

A nyomozók többek között a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium projektjeihez kapcsolódó kifizetések, a gyógyszertári bevételekből finanszírozott személyi ösztönzők és illetménykiegészítések dokumentációját kérték be, továbbá az érintett munkavállalók szerződéseire, munkaköri leírásaira, a kifizetések részletes kimutatására, a teljesítésigazolásokra, valamint az esetlegesen szükséges OKFŐ-engedélyekre is kíváncsiak voltak. Az intézetnek 15 napon belül kellett elektronikusan átadnia az iratokat, és a rendőrség arra is felszólította az OOI-t, hogy az adatkérésről az érintett munkatársakat ne tájékoztassa.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatához benyújtott kérdésekre, miszerint folyik-e nyomozás az OOI korábbi vezetésének időszakával kapcsolatban, érintett-e abban az OOI korábbi főigazgatója, illetve lezárult-e már az eljárás, a BRFK Kommunikációs Osztályától az alábbi válasz érkezett:

„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a BRFK hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást. A folyamatban lévő eljárásra tekintettel bővebb információ nem adható.”

A rendőrség a nyomozás tényét megerősítette, azt viszont egyelőre nem tudni, van-e gyanúsítottja az ügynek, illetve azt sem, hogy a korábbi főigazgató érintett-e az eljárásban, és ha igen, milyen minőségben.

Az NNI irata azt ugyan nem bizonyítja, hogy a 2025 januári vezetőváltás közvetlen oka a később rendőrségi nyomozás tárgyává tett ügy lett volna, azt viszont igen, hogy alig néhány hónappal a teljes felsővezetés menesztése után a korábbi időszak egyes gyakorlatait hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálták.

A „bölények” viaskodása

A vezetőváltásnak azonban már 2025 elején volt egy másik olvasata. A MedicalOnline akkoriban több forrásból úgy értesült, hogy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és az Amerikai úti idegsebészet után az OOI is a Semmelweis Egyetemhez kerülhet. Már akkor Dank Magdolna nevét emlegették az intézet lehetséges új vezetőjeként.

A Belügyminisztérium, és később az egyetem is tagadta, hogy konkrét tárgyalások folynának az OOI integrációjáról. Merkely Béla rektor ugyanakkor a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a még önálló országos intézetek között van olyan, amelyet szívesen látna a Semmelweis kötelékében. Idén májusban a MedicalOnline-nak adott interjújában viszont Merkely már egyértelműen elismerte, hogy az OOI integrációjának szándéka valóban létezett.

„Volt olyan szándékunk, hogy az onkológiai ellátással bővítsük a portfóliónkat” – mondta, hozzátéve, hogy a terv végül azért nem valósult meg, mert nem született róla kormányzati vagy fenntartói döntés.

A 2025-ös vezetőváltás hátterében tehát már akkor egyszerre jelent meg egy gazdasági szál és egy intézményi hatalmi küzdelem. Ebbe a közegbe érkezett főigazgatóként Dank Magdolna a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának éléről.

Egy beteg történetéből vezetőváltási jóslat

Polgár Csaba 2026 augusztusában közérdekű bejelentést tett az Egészségügyi Minisztériumnál. Saját későbbi állítása szerint nem egyetlen beteg ügyét kívánta szóvá tenni, hanem az állami és a magánegészségügy párhuzamos működéséből fakadó, több száz daganatos beteget érintő rendszerszintű problémákra akarta felhívni a figyelmet.

Mindeközben augusztus 31-én megjelent egy azóta eltávolított cikk az eLitMed portálon, amely egy emlődaganatos beteg részletes betegútját mutatta be, azt sugallva, hogy a páciens az állami és magánellátás közötti átjárás miatt kényszerült csaknem 2,5 millió forintos magánműtétre.

A cikk azonban jóval tovább ment egy betegút bemutatásánál. Már a felütésben azt írta, hogy „a főigazgató hamarosan távozhat is az OOI éléről”, majd néhány bekezdéssel később azt állította, hogy „már megkezdődött a főigazgató leváltásának előkészítése”. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyik intézkedését pedig annak „egyértelmű jelzéseként” értelmezte, hogy a minisztérium elindította az intézmény vezetésének leváltását. A beteg történetét a 2025 év elején hivatalba lépő új vezetés működésének hosszú kritikájával körítette, a sugárterápiás kapacitástól és várólistáktól kezdve a klinikai vizsgálatokon át a gyógyszercégekkel való kapcsolatokig.

Az emlődaganatos beteg története így végül egy jóval mélyebb, már a Dank Magdolna vezette OOI működését bíráló cikk kiindulópontjává vált.

A miniszter még aznap cáfolt

Az egészségügyi miniszter augusztus 31-i közleménye először is tisztázta, hogy az OOI-ban zajló minisztériumi vizsgálat nem az aznap megjelent sajtóhír hatására, hanem már napokkal korábban elindult, és leszögezte, hogy „a sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben nem született döntés az Országos Onkológiai Intézet vezetését illetően”. Hegedűs Zsolt közölte továbbá azt is, hogy egyeztetett Dank Magdolnával az intézet stabil működésének, a betegellátás zavartalanságának és a vizsgálattal való együttműködésnek biztosításáról.

Az továbbra is kérdés, hogy milyen információ alapján állította a lap, hogy Dank leváltásának előkészítése már megkezdődött.

Egybecsengő szövegek

Erre adott egy lehetséges magyarázatot a Válasz Online szeptember 7-én megjelent cikke, amelyben attól írnak, hogy birtokukban van egy Polgár Csaba orvosi pecsétjével és aláírásával ellátott dokumentum, amelynek tartalma egyes részeiben szó szerint egyezik az eLlitMed később törölt cikkével.

A Válasz Online által ismertetett beadvány ráadásul nem kizárólag általánosságban beszél az állami és magánellátás problémájáról. A „főigazgató és orvosigazgató” magánegészségügyi szerepvállalása is megjelenik benne, mint a kifogásolt gyakorlat megszüntetését akadályozó körülmény.

A lap megkérdezte az ügy kapcsán Polgár Csabát is, aki úgy fogalmazott: „Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával kapcsolatban nem tettem bejelentést.”

Még aznap, szeptember 7-én este 21 óra 42 perckor az Index tett közzé egy interjút Polgárral, aki itt már részletesen beszélt arról, hogy ő tett közérdekű bejelentést a minisztériumnál, és azt is elismerte, hogy a botrányt kiváltó emlődaganatos beteg esete szerepelt az anyagban.

Állítása szerint azonban nem a jelenlegi főigazgató ellen indított támadásról, hanem több száz beteg ellátását érintő rendszerszintű problémákról és az állami-magán egészségügyi összeférhetetlenségről volt szó. A Válasz Online értelmezését azzal utasította vissza, hogy az szerinte személyes üggyé próbálja tenni a történetet.

Beleszól az ex OKFŐ-s

Polgár Csaba az Indexnek saját leváltását politikai leszámolásként írta le, és azt is állította, hogy Révész János, az OKFŐ akkori főigazgatója 32 millió forintot ajánlott neki azért, hogy hagyja el az országot.

Révész szeptember 8-án az Indexnek küldött nyilatkozatában reagált az állításra. Azt elismerte, hogy Polgár felmentése után személyesen találkoztak, és valóban azt tanácsolta neki, hogy ne maradjon korábbi munkahelyén, mert ez szerinte óhatatlanul konfliktusokat szülhet az új vezetéssel, ezért más intézményben történő munkavállalást vagy egy rövid külföldi tanulmányutat is javasolt.

A 32 millió forintos ajánlatot és bármiféle nyomásgyakorlást ugyanakkor kategorikusan tagadta. Azt állította, a beszélgetés baráti jellegű volt, a felmentés után történt, pénzbeli megállapodásra pedig az akkori jogviszony miatt lehetőség sem lett volna. Révész közölte azt is, hogy Polgár Csaba ezen állítása miatt feljelentést tesz.

A két érintett története egy fontos ponton – a találkozás tényénél – összefut, a pénzről és a presszióról azonban egymásnak ellentmondó állításokat tesznek.

Az anonim beteg, akit talán mégsem volt nehéz felismerni

Polgár Csaba az Indexnek azt is mondta, hogy a közérdekű bejelentés során személyes adatot nem közölt, és betartotta a GDPR előírásait. Bár a beteg neve az azóta törölt eLitMed cikkben valóban nem szerepelt, viszont számos olyan adatot közölt (életkor, családi anamnézis, konzultációk, kezelések és kontrollvizsgálatok pontos időpontjai, beavatkozások leírása, ellátó intézmények nevei), amelyek alapján felvetődhet, hogy a beteg valóban anonim maradhatott-e azok számára, akik ismerték, vele dolgoztak vagy részt vettek az ellátásában.

Az OOI augusztus 31-én külön közleményt adott ki, amelyben azt írta, tudomására jutott, hogy a cikkben bemutatott beteg vitatja a neki tulajdonított kijelentéseket, valamint a személyes történetéből levont intézményi következtetéseket.

Az elmúlt napokban többször is elértük telefonon az OOI jelenlegi főigazgatóját, Dank Magdolna későbbre ígért nyilatkozatot.

Közben az intézet működik – vagy legalábbis működnie kell

Az OOI körül zajló háborúnak azonban van egy olyan következménye is, amely könnyen elvész a rendőrségi iratok, a közérdekű bejelentések és sajtónyilatkozatok sokaságában. Ez a háborúskodás aligha tesz jót az intézet napi működésének.

Információink szerint az intézeten belül is mély a megosztottság, a dolgozók egy része a korábbi, mások a jelenlegi vezetés mellett állnak ki, miközben a konfliktus újabb levelekben, bejelentésekben és sajtómegjelenésekben folytatódik.

Az OOI daganatos betegek ezreinek ellátásáért felel, amikor a kiszámítható működés és maga az idő is létfontosságú. Függetlenül attól, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok végül melyik fél állításait igazolják, abból biztosan nem a betegek profitálnak, ha az intézet energiáit belső konfliktusok, bejelentések és személyi háborúk kötik le.

Az Országos Onkológiai Intézet körüli konfliktus története régen nem egy mellimplantátum finanszírozásáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy évek óta húzódó intézményi és személyi erőpróbában ki, milyen információval, milyen forrásokon keresztül és milyen céllal próbálja alakítani az ország egyik legfontosabb egészségügyi intézménye körül kialakult történetet.

Miközben végső soron továbbra is annak kellene a legfontosabbnak maradnia, hogy mi történik a betegekkel.