Visszalépés az onkológiában
Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése, közli a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.
A daganatellenes gyógyszerek alkalmazásának novembertől tervezett korlátozása visszalépést jelent az onkológiában reagált dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke arra a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákbetegek kezelését.
– A személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, ahogyan azt most bevezetni tervezik – fogalmaz Pajkos Gábor. – Statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák, amelyeknél mindegy lenne, hogy melyiket adjuk a betegeinknek. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát – érvel Pajkos Gábor.
Hozzáteszi: a vaklicit – mely során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító – jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében, melyek biohasonló vagy utángyártott generikumként hasonló szerkezetű, hatású és mellékhatású gyógyszerek. Azonban az innovatív onkológiai gyógyszerek daganatbiológiai támadáspontú célzott kezelések vagy immunterápiás szerek, amelyeknek még azonos támadáspont esetén is eltérő a szerkezetük, hatásmechanizmusuk, tehát egymással nem felcserélhetők. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet. A leginkább költséghatékony terápia a hatásos terápia. Az innovatív gyógyszerek felhasználását nem terápiaszűkítéssel lehet hatékonyabbá tenni, hanem például a részletes molekuláris patológiai vizsgálatok gyors és széles körű elérhetővé tételével, mert a tumorok genetikai jellemzőinek lehető legkorábbi ismerete az egyik kulcsa a minél pontosabb terápiaválasztásnak, az egymás után alkalmazható terápiák megtervezésének.
A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság egy éve kezdte el magyar nyelven kiadni, a hazai onkológusoknak és a társszakmák orvosainak is szabadon hozzáférhetővé tenni az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) széles körű nemzetközi konszenzussal kialakított terápiás irányelveit, hogy ezzel is a tudományosan igazoltan hatásosabb eljárások felé mozdítsa el a hazai gyakorlatot. Eddig a vastagbélrák, a prosztatarák, a gyomorrák, a májrák, a veserák kezelési ajánlásait tette közzé az orvostársaság, ezek a www.klinikaionkologia.hu oldalon szakmai regisztrációval hozzáférhetők. Ugyan a hazai kezelésekben a magyar finanszírozási protokoll az irányadó, azonban az MKOT szakmai törekvése, hogy az itthoni gyakorlat minél inkább közelítsen az európai szakmai ajánlásokhoz.
– Orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap mostani tervezete, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról-áralkura szabná meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését – jelenti ki Pajkos Gábor. Az MKOT elnöke ellentmondást lát abban, hogy a társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.
