Egyetlen választható terápia marad

Minden korábban megfogalmazott szakmai aggály és kockázat ellenére a mai napon megjelent új közbeszerzési eljárás szerint, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új típusú árversenyt hirdet meg egyes innovatív gyógyszerek között, így egyes betegcsoportokban csak egyfajta gyógyszer lehet minden betegnél a kötelezően választandó terápia. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete egyértelműen elhibázottnak tartja a lépést.

A tételes finanszírozású gyógyszerek közbeszerzésének tervezett módosításáról több hónapon át folytak a szakmai egyeztetések, melynek során az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kezdetektől fogva jelzete jogi, orvosszakmai és etikai aggályait. Sajnálattal látjuk azonban, hogy a költségcsökkentés jegyében bevezetésre kerülő új eljárással kapcsolatban megfogalmazott érvek és javaslatok nem kerültek megfontolásra.

Az október 6-án megjelent, 2017/S 192-392889 számú új közbeszerzési eljárás szerint az ún. tételes elszámolású innovatív gyógyszerek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) olyan árversenyt hirdet meg, melynek értelmében november 1-től egyes betegcsoportokban csak egy innovatív gyógyszer marad, mint kötelezően választandó terápia. A jövőben a tendereljárás eredményeként kialakuló ársorrendben kell majd az orvosnak a terápiákat alkalmazni, és csak az elsőként választandó terápia eredménytelensége esetén áll vissza a beteg érdekein és az orvos szabad szakmai belátásán alapuló döntési jog – miközben az onkológiai betegek esetében az időfaktor kiemelkedő jelentőséggel bírhat.

Az új eljárás következtében egyértelműen csökkenhet a választási szabadság a betegek számára legmegfelelőbb terápia (és ezzel együtt a legjobb gyógyulási esély) kiválasztására, mivel az egyes terápiás területeken a nemzetközi és hazai szakmai irányelvekkel alá nem támasztott kötelező terápiás sorrendet ír elő. Ez az adott betegek számára – különösen az érintett terápiás területek (daganatos betegségek) halálozási adatait is figyelembe véve – visszafordíthatatlan kárt okozhat, hiszen csak a vonatkozó nyugat-európai és hazai terápiás protokollok előírásainak maradéktalan betartása jelent megfelelő garanciát az egyes területeken várható legjobb gyógyítási eredmény elérésére.

Ez az intézkedés akár több ezer beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, akik olyan súlyos betegségekben szenvednek, mint az áttétes rosszindulatú bőrrák (melanoma), a tüdőrák, a prosztatarák, vastagbéldaganatok, továbbá súlyos időskori szemészeti kórképek, különböző súlyos autoimmun gyulladásos betegségek vagy a ritka kórképek közé tartozó Fábry-kór.

Az AIPM korábban, az előkészítő egyeztetések során többször kifejtett szakmai álláspontja változatlan: ez az új versenyeztetési eljárás az innovatív terápiák esetében Európában sehol másutt nem alkalmazott gyakorlat. Nem véletlenül, ugyanis rövid és hosszútávon is számos előnytelen következménnyel járhat a betegek, az orvosok és végső soron a magyar ellátórendszer egésze számára is.

Alapvető szakmai ellentmondás ugyanis, hogy az Európai Gyógyszerhatósága szóban forgó innovatív terápiák mindegyikét egyedi, innovatív terápiaként vizsgálta meg és (szigorú vizsgálatok és bizonyítékok alapján) engedélyezte. Továbbá ezen elvek mentén kerültek befogadásra a magyar ártámogatási rendszerbe is hosszas hazai értékelést és a költséghatékonyságuk bizonyítását követően.

Ezzel szemben a most kiírt tenderek alapjául az a feltételezés szolgál, hogy ezek a gyógyszerkészítmények azonos hatásúak, miközben felcserélhetőségükre, helyettesíthetőségükre vonatkozó klinikai vizsgálati eredmények, sőt, erre irányuló semmilyen nemzetközi orvosi tapasztalat sem áll rendelkezésre.

Az előzetes egyeztetések során a NEAK többször is hivatkozott arra, hogy az általa felvázolt új beszerzési modell vonatkozásában bírja a hazai orvosszakma támogatását is, de az erre irányuló szakmai állásfoglalásokat az AIPM-nek többszöri kérése ellenére sem volt módja megismerni.

Az október 6-án megjelent közbeszerzési értesítés alapján a NEAK rendkívül rövid idő alatt tervezi lebonyolítani a tendertárgyalásokat. Egyesületünk véleménye szerint egy ennyi kockázatot magában hordozó, igen sok beteget érintő, rendkívül nagy horderejű, új gyógyszerbeszerzési eljárás kivitelezéséhez a betegek érdekében megfontoltabban kellene hozzáállni.

Az AIPM többször is rámutatott, a korábbi finanszírozási technikák is alkalmasak lennének a kitűzött célok elérésére a jelenlegi terápiás választék megőrzése mellett. A hazai gyógyszerfinanszírozási rendszer a fenti elképzelésektől függetlenül – európai összehasonlításban is – rendkívül bonyolult, és jelenleg rendszerszinten sem támogatja az új terápiák magyarországi elterjedését. Ennek következtében ma már egyértelműen látszik, hogy a magyar betegek helyzete még a V4 országokhoz képest is aggasztó e téren.