hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Tüdőrákszűrés: eszköztelenül Borsod megyében

A jelenleg működő tüdőszűrő berendezések jelentős része elavult, nem felel meg a kornak és a szakmai követelményeknek. Sajnos, az ezeken a gépeken elvégzett szűrővizsgálatok nem alkalmasak a diagnosztikai teendők ellátására és a daganatok időbeni felfedezésére.

A hazánkban végbement nagy történelmi átalakulás, a jogállamiság létrejötte 1990-ben kihatott az egészségügyre is. Bizonyos korábban kötelezően elrendelt szűrővizsgálatok átértékelődtek. A tüdőgondozói és tüdőszűrő hálózat ugyan megmaradt, azonban évről évre, kisebb ingadozásokkal, de csökkent a szűrések száma. 1990-ben még 4,8 millió szűrés történt, 2009-ben már csak 2,2 millió. Ugyanakkor a tuberkulózis incidencia évről évre folyamatosan csökkent, a tüdődaganatok incidenciája pedig növekedett, ezért is újragondolásra kerül a kötelező tüdőszűrés szabályozása. Ennek alapja az 1996-ban elfogadott Nemzeti Tuberkulózis Programban kidolgozott módszertani ajánlások voltak. A 18/1998. népjóléti miniszteri rendelet alapján csak azokon a területeken rendeli el az Állami Népegészségügyi Szolgálat a 30 éven felüli lakosság körében a kötelező tüdőszűrést, ahol a tuberkulózis incidencia a megelőző évben meghaladta a 25 százezreléket. Kötelezően elrendelt szűrés 2009-ben már csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a fővárosban volt. Sajnos a kötelezően elrendelt tüdőszűrés finanszírozásával a mai napig alapvető problémák vannak. Ma már nem a tuberkulózis időben történő felfedezése az alapvető probléma, és a kezeléshez szükséges gyógyszerek is minden beteg számára hozzáférhetőek. A betegek együttműködésének megszerzése mellett a gyógyulás is biztosra vehető az esetek túlnyomó
többségében. Az egészségügyi ellátásba került TBC-ben szenvedők ellátása zökkenőmentes lenne, ha a betegek gyógykezelése törvényi támogatással biztosítva lenne. Ennek hiányában a betegségtudattal és betegségbelátással nem rendelkező TBC-sek szükséges ideig történő gyógyintézetben tartása megoldhatatlan feladat; ez, pedig elősegíti a rezisztencia kialakulását, valamint a fertőzés terjedését. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy megjelentek a polirezisztens és XDR esetek is, túlnyomó többségében az öntörvényű betegek csoportjában.

Világszerte viták folynak a tüdőrák szűréssel történő felfedezésének hatékonyságáról. Hazánkban is éles vita folyt és folyik napjainkban is a tüdőgyógyász és onkológus szakma között a kérdésről. Kétségtelen, hogy a jelenleg működő tüdőszűrő berendezések jelentős része elavult, nem felel meg a kornak és a szakmai követelményeknek. Sajnos, az ezeken a gépeken elvégzett szűrővizsgálatok nem alkalmasak a diagnosztikai teendők ellátására és a daganatok időbeni felfedezésére. Örvendetes azonban, hogy az elmúlt években több korszerű digitális berendezést kezdtek működtetni, ezzel több, mint 10 helyen megteremtve a technikai feltételeit a minőségi munkának. A miskolci Semmelweis kórházban Európai Uniós támogatással 2007-ben korszerű diagnosztikai Szűrőközpont nyílt, amely otthont ad a tüdőszűrőnek is, és ezzel biztosítja 345 településen élő kb. 500 000 lakos tüdőszűrését. Ezen időszak alatt kb. egy évet kivéve kötelező volt a tüdőszűrés B.A.Z megyében. Ezzel együtt tény az, hogy 2009-ben, az országban a tüdődaganatos betegek 24%-át fedezték fel szűrőfelvételeken, de az mindenesetre figyelemre méltó, hogy az IA stádiumú tüdőrákos betegek 82%-a az IB stádiumú tüdőrákosok 69%-a került szűréssel felfedezésre hazánkban. A magyar tüdőgyógyászati szakma azon adatai alapján, miszerint a tüdőszűrés során kiemelt daganatos panaszmentes betegek jobb TNM stádiumban vannak, mint a panaszokkal felfedezett tüdőrákos betegek – tehát operábilitás szempontjából jobb helyzetben vannak – szorgalmazták a 40 éven felüli dohányos emberek évenkénti szűrővizsgálatát.

Tény azonban, hogy a világon több próbálkozás történt a hörgőrák korai felismerésére alkalmas technikák kidolgozására. Sem a köpet citológiai vizsgálta, sem az alacsony sugárterhelésű CT nem hozta meg a kívánt eredményeket, vagyis nem csökkentette a halálozási arányt. Kétségtelen, hogy az általunk alkalmazott mellkasi röntgenvizsgálat sem felel meg az elvárásoknak, de a rendelkezésre álló eszközökkel, mégis a betegek egy részét hozzásegíti a korai felfedezéshez, ezzel megtemetve adott esetben a gyógyító műtét lehetőségét. Másrészt rendelkezünk egy olyan mellkasi röntgen előzményi sorozattal, ami nagyban elősegíti az összehasonlítás lehetőségével a kóros elváltozás felismerését.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ötvenes évek végén, a 60-es évek elején a igen jelentős számú TBC-s beteg volt. Ennek részben társadalmi részben gazdasági oka volt. A megyében a bányászat vezető iparág volt, a bányászok körében a fokozott légszennyezettség miatt a betegség előfordulási gyakorisága jelentősebb volt. Másrészt a térségben kiemelkedően sok volt a halmozottan hátrányos helyzetű ember, akik kisebb-nagyobb zárt kolóniákban éltek, a higiéné alapvető feltételeit nélkülözve.

A tuberkulózis visszaszorulásával párhuzamosan a megyében is emelkedett a
tüdőrákos megbetegedések száma
. Míg 2009-ben 214 új tuberkulózis megbetegedés történt, addig 444 új tüdőrákos beteg került az ellátó rendszerbe. Ezeknek kevesebb, mint 1/4-ét, 90 esetet fedezték fel hagyományos tüdőszűréssel, de a megye átszűrtsége csak 21%-os volt. Az ellátásra kerülő daganatos betegek kb. 20%-a volt reszekálható állapotban, és 34%-a már csak tünetei kezelésre volt alkalmas. A daganatos beteg korszerű, egységes szemléletű ellátása a megyében csak részben valósul meg. Ennek oka, hogy a Semmelweis kórház aktív tüdőgyógyászati osztálya jelenleg nem rendelkezik finanszírozási szerződéssel a kemoterápiás ellátáshoz. Így betegeink a megyei Onkológiai központban kapják kemoterápiás kezelésüket, ami a betegutak bonyolultságát, a beteg küldözgetését vonja maga után, és néha „sok bába között elvész a gyermek”! 

A probléma nemcsak az Észak-Magyarországi régióban, hanem az egész országban a daganatos betegek időben történő felfedezése. Az ismert, hogy az ernyőfénykép szűrés önmagában nem alkalmas eljárás a tüdőrák szűrésére, bár fenntartása a rizikócsoportban kívánatos lenne. A tüdőszűrés, tüdőgondozás több mint 70 éves múltra tekint vissza, ennek megfelelően kialakított szervezettel, intézményi hálózattal bír. A magyar lakosság egészségkultúrája, preventív szemlélete messze elmarad az európai átlagtól. A meglevő személyi, intézményi struktúrát alapul véve, ez felhasználható lenne további megfelelő vizsgálatokkal kiegészítve komplex tüdőrák szűrésre.

Dr. Csánky Eszter, Dr. Jónás József
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés