Tüdőgondozók szakorvosok és rezidensek nélkül

Pikó Károly szerint az ok elsődlegesen a szakorvosok hiánya, ami nem csak megyéjükre, hanem az ország egészére jellemző. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az ellátáshoz szükséges 10 szakorvos helyett mindössze 6-ra hárul a szűrés-gondozás feladata Szabolcsban A főigazgató úgy véli, a helyzet gyors javulására nincs remény, mivel a frissen végzett orvosok rezidensnek sem jelentkeznek.

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet statisztikája szerint az országban 162 tüdőszűrő állomás működött 2008 végén. A hálózat kialakítását még 1954-ben kezdték el, majd kötelezővé tették a tüdőszűrést, amelyet egykoron „morbus hungaricus”, „magyar betegségként” emlegettek. A gondozók működésének intenzitására mi sem jellemzőbb, mint az 1968-as adat, amikor összesen 7 millió ember vizsgálatát végezték el. Részben munkájuknak – s az időközben változó életkörülményeknek, egészségügyi ellátásnak – köszönhetően rohamosan csökkent a tbc-sek száma. Ennek eredményeként 2004-ben megszüntették a tüdőszűrések kötelező jellegét, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben adott területen meghatározott százalék fölé emelkedik a megbetegedések száma, úgy ott az ÁNTSZ ismét elrendelheti a kötelező szűrést. Erre az elmúlt években több kistérségben került sor

A tbc-sek számának csökkenésével fordított arányban folyamatosan nőtt, majd a daganatos megbetegedések között a kétes értékű első helyett „szerezte meg” a tüdőrák, s gyors ütemben emelkedett az egyéb – például a dohányzás, a légszennyezettség mértékének növekedése miatti – tüdőbetegségek száma. Úgy tűnt tehát, hogy a gondozók nem maradnak munka nélkül.

S ez valóban így van, ám az tény, hogy míg 1990-ben még 4,8, tavaly már csak 2,3 millióan jelentek meg a tüdőgondozókban. Ismét az OKTP adatait idézve, a további, részletesebb vizsgálatra visszahívott betegek közül közel másfélezer primer tumort szűrtek ki.