Költségtakarékos egynapos ellátás
A várható élettartamot a káros szenvedélyek visszaszorításánál is jobban növelheti, ha többet költünk az egészségügyre, írja a Világgazdaság.
Hazánkban az egy főre jutó egészségügyi ráfordítások (reálértéken) 2003 és 2009 között 0,4 százalékkal estek, majd 2016-ig 2,7 százalékkal nőttek – írja a Világgazdaság az OECD adataira hivatkozva. A 2016-os költségvetés 2555 milliárd forintos ráfordítása jövőre 709 milliárddal 3264 milliárdra nőhet. Az egészségügyi kiadások szempontjából tipikus régiós állam vagyunk, a GDP-arányos egészségügyi ráfordításunk (állami és privát összesen) az elmúlt években 7-8 százalék között mozgott. A nyugat-európai országok e mutatója rendre 10 százalék feletti. A tanulmány több, évtizedeken átívelő trendre is rámutat. Ilyen a generikus készítmények elterjedése, ami egyes államokban (USA, Németország, Egyesült Királyság) már 75 százalék feletti, míg Svájcban, Luxemburgban még a 25 százalékot sem éri el. Magyarországon változatos a piac: míg egyes betegségeknél (leukémia) 100 százalékban generikus szert használnak, addig más (daganatos) kezeléseknél csak 25 százalékban.
A másik globális trend az egynapos sebészet elterjedése, ez a huszonnyolc OECD-országból húszban átlépte a 90 százalékos határt. Így aztán rengeteg kórházi ágyat szüntettek meg, ami segítheti a hatékonyságot és a beteg felépülését is. A kelet-európai régióban azonban alacsonyabb az ambuláns műtétek aránya: Magyarországon 54,3, Szlovákiában 57,2, Lengyelországban 34,6 százalék. A harmadik trend szerint számos államban szigorodtak az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályok az elmúlt években, ami főleg a rezisztens baktériumok elterjedésének tudható be. Magyarországon az ezer főre jutó napi antibiotikum-használat 17 dózis, alacsonyabb a 20,6-es OECD-átlagnál. A kezelésekben viszont közel háromszoros eltérés is lehet az egyes országok között.
