Nincs felesleges védőoltás!
Megerősítésre szorul az oltási tanácsadói rendszer, amely megsínylette a háttérintézmények többszöri átszervezését – derült ki többek között a Magyar Gyermekorvos Társaság (MGYT) háttérbeszélgetésén, amelynek témája a hazai védőoltási rendszer volt, írja a PharmaOnline.
Trendfordulót jelentett az orvostudományban a védőoltások bevezetése, ennek köszönhetően mára ismeretlenné váltak kórokozók és betegségek – nyitotta meg a rendezvényt dr. Velkey György, az MGYT elnöke, emlékeztetve arra, hogy korábban is szóltak már népegészségügyi jelentőségű témákról, mint például a gyermekkori cukorbetegség, a koraszülöttség, vagy a szoptatás. A hazai védőoltási rendszer fejlett, számos nyugati országot előztünk meg a diftéria oltás bevezetésével 1938-ban. Miközben Velkey György azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer stabilitásának megőrzése társadalmi érdek, dr. Póta György, az MGYT háziorvosi szekciójának elnöke arra figyelmeztetett, hogy az oltási rend megbolygatásával a fertőző betegségek járványosan üthetik fel a fejüket.
A hazai átoltottság – kötelező vakcinák tekintetében – meghaladja a 95 százalékot, így itthon nem jelentenek veszélyt az elmúlt években Európa-szerte megjelent betegségek, mint a gyermekbénulás, a torokgyík, vagy a több helyütt járványos méreteket öltő kanyaró.
Mikor kell, és mikor nem szabad oltani?
Bár a felmérések szerint a magyarok többsége bízik az oltóanyagok nyújtotta védelemben, idehaza sem ismeretlen az oltásellenes mozgalom. Mint azt Póta György elmondta, a szülők egymástól és az internetről összeszedett tévhitekkel érkeznek a házi gyermekorvosi rendelőkbe, ott kell eloszlatni a hiedelmeket, és megnyugtatni az aggódó családokat. Tapasztalata szerint pozitívumokkal meggyőzhetőek a szülők, hiszen sok millió tünet és panaszmentesen beadott oltás áll szemben néhány nemkívánatos eseménnyel. A kötelező védőoltások elől itthon nem lehet kitérni, illetve azok elmulasztása jogi következményekkel jár.
A kombinált védőoltások bevezetésével lényegesen kevesebb lett a nemkívánatos esemény – egészítette ki Póta György szavait prof. dr. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus. Hangsúlyozta, hogy felesleges védőoltás nincs, védtelenül hagyni a gyermeket a betegségekkel szemben súlyos etikai döntés – tette hozzá. A folyamatosan bővülő oltási palettának köszönhetően például a gennyes agyhártyagyulladás ellen bevezetett vakcinázás mindössze egy év alatt szignifikánsan csökkentette a betegség előfordulását. Azt megelőzően évente 60-80 esetet detektáltak, amely maradandó károsodással vagy fatális kimenetellel is végződhettek.
Ellenjavallt az akut lázas gyermekek oltása, ahogyan nincs értelme vakcinázni a kemoterápiás, vagy az immunvédekezést gátló kezelés alatt álló kis betegeket sem – mondta lapunknak Mészner Zsófia. Ezek azok a helyzetek, amikor a védőoltási tanácsadó orvosainak kell mérlegelniük a helyzetet, és egyedi oltási rendet készíteni a beteg gyerekeknek, akiket egyébként szélesebb oltási ajánlással engednek útjukra, hogy a lehetőségekhez képest minél nagyobb védelemben részesüljenek. Gyengített kórokozót tartalmazó védőoltást a beteg gyermekek csak speciális feltételek mellett kaphatnak, azonban a vakcinák többsége nem tartalmaz ilyet, így ezeket bármikor be lehet adni az optimális eredmény elérésére törekedve. Mint az immunológus fogalmazott: „nem az oltásoktól féltjük őket, hanem a betegségektől”.
Az MGYT háziorvosi szekciójának elnöke azt is elmondta, átoltottságban a tavalyelőtt választható, támogatott oltásként, 300 forintos dobozdíj ellenében bevezetett meningococcus C elleni vakcina esetében az átoltottság megközelíti a kötelező körbe tartozókét. A B törzs elleni oltóanyag adagonként 30 ezer forintba kerül, ennek az árát sok család nem tudja kigazdálkodni. Tapasztalatai szerint, ha egy oltóanyag lényegesen kevesebbe kerül a korábbinál, akkor kiugróan megnő az oltottság, tehát a szülők egyrészt bíznak a vakcinákban és a megelőzésben, másrészt, amit az anyagi lehetőségeik engednek, azt szívesen beadatják a gyermeküknek. Miközben elmondta, hogy a nem kötelező körbe tartozó vakcinázottság kiugróan magas ott, ahol jól működik a házi gyermekorvosi ellátás, azt is hozzátette, nem kell feltétlenül ingyenességben gondolkodni a nem kötelező védőoltások tekintetében, mert bármilyen mértékű támogatottság pozitív jelzés a prevenció iránti igény fokozására.
A kormány egyébként tavaly óta lebegteti egyes vakcinák beemelését a kötelezően adandó, vagy támogatotti (dobozdíjas) körbe. A listán négy vakcina szerepelt, a varicella, a B típusú meningococcus, a rotavírus, és a hepatitisz elleni. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi, csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormány döntött arról, hogy – várhatóan – az év második felétől beemelik a bárányhimlő elleni oltást a kötelezően beadandók körébe. A 110. Kormányinfón elhangzott az is, hogy szintén döntött a kabinet az egészségügyben, és a keleti és észak-keleti határnál dolgozók kanyaró elleni vakcinázásáról.
Marad-e a BCG?
A ma érvényben lévő oltási rend 12 fertőző betegséggel szemben biztosít védettséget, azonban régebb óta fontolgatják a tbc ellen védettséget biztosító BCG oltás kivezetését, hiszen a hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkező országokban már nem alkalmazzák – erősítette meg a MedicalOnline kérdésére válaszolva Mészner Zsófia. Mint fogalmazott, ez azért érzékeny kérdés, mert a járványügyi adatok szerint Magyarország egyes járásai között többszörös különbség mutatkozik a kór előfordulási gyakoriságában. A tbc ma is elsősorban a szegények betegsége, és nehezen lehetne megoldást találni arra, hogy a II. kerületben született gyermekeket nem, míg a VIII. kerületben világra jövőket kötelezően oltanák. A két kerület adatait összehasonlítva egyébként a legutolsó, 2017-es felmérés szerint is ötszörös a különbség a tbc-s esetek számában. Azonban prognosztizálható, hogy a BCG oltás előbb-utóbb idehaza is kiesik az oltási rendből.
Háttérintézmények átszervezése indokolja az oltási tanácsadói rendszer újragondolását, amelynek nemcsak az a feladata hogy minden megyében elérhetőek legyenek a védőoltási tanácsadók, hanem annak a survillance rendszernek a megerősítése is, amely az oltást követő nemkívánatos eseményeket gyűjti, és értékeli. Lapunknak a professzor asszony elmondta, fontos lenne, hogy a jelenleginél nagyobb, központilag elhatározott képzési rend szerint, folyamatosan fenntartott struktúrát tudjunk kiépíteni, hiszen pillanatnyilag ez a rendszer megerősítésre szorul.
Élethosszig tartó védelem
Bár sokan úgy gondolják, hogy a gyermekkorban megkapott oltások egy életre védettséget biztosítanak, Mészner Zsófia úgy fogalmazott, az oltóanyag mindig ugyanolyan, azonban hogy erre ki, milyen módon képes védettséget kialakítani, az saját adottságaitól, aktuális immunállapotától és az életkortól is függ. Számos olyan oltóanyag van, amellyel, ha 40-50 éves kor előtt immunizálják az egyént, az immunmemóriája a későbbiekben bármikor előhívható.
A nemzetközi ajánlások szerint tízévente érdemes immunizáló oltóanyagból emlékeztető oltást kapniuk a felnőtteknek tetanusz ellen, ennek az az előnye, hogy sérülés esetén nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben kell tetanusz toxoidot adni.
Az ötvenes évek eleje óta gyakorlatilag valamennyi országban oltanak szamárköhögés ellen, azonban az utóbbi évtizedek tapasztalata az, hogy ennek ellenére mégsem sikerült a kórokozót olyan mértékben visszaszorítani, hogy ne tudjon a későbbiekben felnőttekben betegséget okozni. Természetesen ez messze nem jelent olyan súlyos fertőzést, mintha védelem nélkül kellene szembenézni a pertussisszal, arra azonban elegendő, hogy megfertőzze a még nem, vagy nem teljes mértékben oltott csecsemőket. Ezért az Egyesült Államokhoz vagy az Egyesült Királysághoz hasonlóan Magyarországon is kifejezetten javasolt a várandósság 28-32. hete között egy emlékeztető oltás beadása. Az újszülött számára biztosít védettséget az úgynevezett fészekimmunitás is, amikor is a családtervezés során javasolják, hogy az apa és a leendő nagyszülők is legyenek oltással védve szamárköhögés ellen – magyarázta az immunológus.
Baleset, vagy rendellenesség miatt lép nélkül, vagy nem megfelelő lépműködéssel élő felnőtteknek a tokos baktériumok – első helyen a pneumococcus – elleni elemi védettség biztosítása kiemelten fontos, így őket szintén érdemes emlékeztető oltással is védeni. Ismételni kell a kullancsvírus elleni oltást akkor is, ha a három alapoltást megkapta az illető, mert az évek múlásával csökken a védettség.
