2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés
hirdetés

Könnyű kis gyermekbetegség?

Várhatóan a mai ülésén dönt a kormány több védőoltás beillesztéséről a hazai oltási rendbe, a varicella elleni vakcina is köztük van.

A kötelező oltási rend kiszélesítésének kormányzati szándékáról a legutóbbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János számolt be. A négy jelölt egyike a bárányhimlő elleni vakcina, amelynek felvételét az oltási rendbe már több éve javasolják a gyermekorvosok. A közhiedelem által könnyű kis gyermekbetegségként számon tartott varicella ugyanis sok esetben nem is olyan sima lefolyású, mint azt sokan hiszik, tudtuk meg a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől.

Póta György szerint az esetek 10 százaléka kimondottan súlyos esetnek számít, amely akár idegrendszeri, akár lágyrész károsodást is okozhat. Úgy véli, már önmagában ez a tény is indokolja a védőoltás kötelezővé tételét, amelyet jelenleg a szülők külön kérésére adnak be a gyermekorvosok; mivel két egymást követő oltásról van szó, a két ampulla vakcina közel 20 ezer forintért vásárolható meg. Nem véletlen egyébként, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni oltásos védelem. A világon ugyanis évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 végződik halállal. Európában éves szinte 3-4 millió esetet tartanak nyilván, közülük 18–24 ezren kórházi kezelésre szorulnak, s 80 ember hal bele a betegségbe, illetve a szövődményekbe.

Az évente előforduló megbetegedések száma Magyarországon sem elhanyagolható, bár ezzel kapcsolatban különböző számok jelennek meg. Egy biztos: a gyermekorvosok évente több mint 30 ezer esetet jelentenek. Ugyanakkor az időskori övsömörök – amely a bárányhimlőn átesett emberek második bárányhimlős betegsége – arra utalnak, hogy egy, a gyermekbetegségen túlmutató, komplex kórképről van szó.

Egy teljesen normális, enyhe lefolyású bárányhimlő is gyengíti az immunrendszert, s ezáltal a szervezet ellenálló képességét. Ennek következtében a bárányhimlőből kigyógyult kisgyerek még heteken keresztül fogékony a banális, közösségi fertőzésekre, amelyekre nincs adekvát, oki terápia, a gyógyítás ezekben az esetekben magára a szervezetre hárul, amelynek képesnek kell lennie e fertőzések legyőzésére. Mivel a bárányhimlő fő szezonja leginkább az esztendő utolsó és első hónapjára – decemberre-januárra – esik, az utána jelentkező influenzajárványban mindig azok a gyermekek betegszenek meg súlyosabban, akik az előző hetekben bárányhimlősök voltak. S ezekben az esetekben ráadásul – hangsúlyozta Póta György – a varicella nem is súlyos, hanem normális korábbi lefolyásáról van szó!

Arra a kérdésre, hogy például testvérek esetében, amennyiben az egyikőjük megbetegszik, érdemes-e megelőzés céljából beoltatni a másik gyermeket, Póta György elmondta, hogy ez a megoldás is működik orvosi szempontból. Ezek a betegségek úgynevezett inkubációs lappangási idővel rendelkeznek, tehát a vírus szervezetbe kerülését követően 14 – egyes vélemények szerint 21 nap – után válik láthatóvá a betegség. Minimum egy nappal a pöttyök megjelenése előtt már fertőz, ezért széles kiterjedésűek a bárányhimlő járványok. A varicella fertőző képessége egyébként annyira erős, hogy egyetlen vírushordozó 15–20 perc alatt mindenkit képes megfertőzni, aki vele egy légtérben tartózkodik. Amennyiben egy óvodai csoportban megjelenik a bárányhimlő, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a többieket, bár ez nem mindig jelent 100 százalékos védelmet – hangsúlyozta a HGYE elnöke –, az viszont bizonyított tény, hogy a mégis bekövetkező betegség sokkal könnyebb lefolyású.

A vakcina két adagjának beadása között szűk két hónapnak kell eltelnie – bár akkor sincs tragédia, ha ennél valamivel hosszabb idő telik el a két oltás között –, az így nyert védettség pedig a vizsgálatok jelen állása szerint egy életre szól. Amennyiben évtizedek múlva esetleg kiderül, hogy két-három évtized múlva csökken a védettség – s ez más védőoltások esetében is előfordulhat –, akkor egy emlékeztető oltással lehet a szervezett védelmét erősíteni. A bárányhimlő elleni védőoltást a 15 hónapos korban kötelező, kombinált – kanyaró-mumpsz-rózsahimlő – elleni vakcinával egy időben érdemes beadni.

A betegség egy sajátos aspektusára hívta fel a figyelmet Deliága Éva pszichológus. Egy-egy két-három hetes betegség után a kisgyermeknek ismét be kell szokniuk a bölcsődei, óvodai közösségbe, ami nemcsak neki, hanem a szülőknek is megterhelő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg régen inkább bagatellizálták az oltás beadásával járó pici fájdalmat, ma inkább arra biztatják a szülőket, hogy a várható kellemetlenségre készítsék fel a gyermeket, hiszen a vele lévő apuka vagy anyuka nemcsak biztonságot jelent számára, de abban is segít, hogy érzelmileg gyorsan túl legyen az oltás okozta „megrázkódtatáson”.

A kormány nemcsak a bárányhimlő elleni vakcinát tenné a hazai oltási rend részévé, hanem a B típusú meningococcus, valamint a hepatitisz A és a rotavírus elleni védelmet is.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.