2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés
hirdetés

Most védekezzen a kullancsok ellen!

A kullancsok Európa egyre nagyobb részét hódítják meg, birtokba vették a magas hegyeket, s a skandináv államokat is. Nálunk régóta itthon vannak, írja a PharmaOnline.

Bár az idei, szokatlanul enyhe tél négy-öt leghidegebb napjának egyikén talán  furcsának tűnik a kullancsok által terjesztett egyik legsúlyosabb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis – KE) elleni védekezésről szólni, paradox módon ennek épp most van itt az ideje. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetője szerint ugyanis az őszi, téli hónapokban célszerű beadatni a fertőzés elleni védőoltást, közli a lap.

Az e célt szolgáló, Magyarországon kapható vakcinák mindegyike három részes oltássorozatból áll, teljes védelmet a körülbelül egy havi különbséggel beadott első két vakcina ad, az adott készítménytől függően néhány hónap, vagy egy év múlva beadandó harmadik pedig az elsők emlékeztetője. Később sem árt – magyarázza Póta György – „emlékeztetni” szunnyadó védekező rendszerünket a fertőzött kullancsok elleni feladatukra, vagyis: életkortól és egészségi állapottól függően 3-5 évente megismételtetni a harmadik, emlékeztető oltást.

Bár a kullancsok által okozott betegségek – KE és Lyme-kór – okán a szakemberek évről-évre elismétlik a tudnivalókat, ennek ellenére a közvéleményben még mindig sok tévhit él. Ezek egyik legfontosabbika, miszerint a kullancsok mint kis torpedók, a fákról zuhannak ránk. Ez azonban tévedés. A kullancsok a bokros részeket, az aljnövényzetet szeretik, nem véletlen, hogy a még alacsony kisgyerekeknél telepednek meg igen gyakran a hajas fejbőrben, vagy a fül mögött, ez a felnőttekkel legfeljebb akkor történik meg, ha leheverednek a fűbe. Az utóbbiak az esetek kétharmadában talpuktól a derekukig veszélyeztetettek leginkább e vérszívók által.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_andrei310'>andrei310 / 123RF Stock fotó</a>

A HGYE elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy annak ellenőrzésével, vajon mennyi kullancsot szereztünk be emlékül a kirándulásról, jobb nem várni az esti fürdésig, hanem minél előbb ejtsük meg, mivel a kártevő nem a csípés pillanatában, hanem pár órával később fertőz. Eltávolításukkal kapcsolatban is sokféle téves nézet él. Szigorúan tilos például krémmel, olajjal vagy zsírral befedve megfullasztani, figyelmeztet a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense, dr. Torzsa Péter, mert így pont az ellenkezőjét érjük el. Ebben az esetben ugyanis a kullancsot – amely a közhiedelemmel ellentétben nem is rovar, hanem az atkák közé tartozik – öklendezésre kényszerítjük, s pont ekkor fertőzhetnek. A testet kell eltávolítani, abból nem lesz semmi baj, ha kiszedés közben beszakad a tapadó szívókorong, a láb vagy a fej. Kevésbé közismert, hogy kullancs által fertőzött juh, kecske vagy tehén forralatlan teje is megbetegítheti az embert, akár vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást okozva.

A kullancs igen szívós teremtmény, állományát a még oly hosszan tartó jeges tél sem tizedeli meg. Igazán elemében egy eső utáni szép nyári napon van, amikor jó párás a levegő. Nem szereti viszont a száraz, igen meleg nyarat. Hazai elszaporodása állítólag a nagyvadállomány, különösen a vaddisznók számának gyors növekedésével is összefügg. Miközben számos európai országban nő a kullancsok okozta vírusos megbetegedések száma, Ausztriában a lakosság közel 90 százalékos átoltottsága okán drámaian csökken, Magyarországon pedig stagnál, illetve – bár kisebb mértékben – szintén csökken. Ez utóbbit egyes tanulmányok azzal magyarázzák, hogy a vakcina 1991-es törzskönyvezése után sok szülő beadatta gyermekének a védőoltás-sorozatot, egyes szakmák képviselőit – erdészek, honvédek stb. – pedig már korábban is oltottak.

A számon tartott esetek számának mérséklődése talán , a vírusfertőzés okozta megbetegedés jellegéből is következik. Ennek ugyanis két fázisa különíthető el. Az első a csípést követő 5-14. napon jelentkező influenzaszerű megbetegedés (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet), amely az esetek jelentős részében maradéktalanul elmúlik, s ezt nem is kell jelenteni hivatalosan. A második fázis néhány nap tünetmentesség után jelentkezik magas lázzal, szédüléssel, hányingerrel, erős fejfájással, tarkómerevséggel. Ezzel rögtön orvoshoz kell fordulni. Bár minden második eset szövődmény nélkül gyógyul, de van, amikor maradványtünetekkel – memóriazavar, görcshajlam stb. – kell számolni.

(forrás: PharmaOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.