Nagykorú lett a Betegbiztonsági Fórum
Bár attól még távol vagyunk, hogy kijelenthessük: lassan gyökeret ver kis hazánkban a felelősök helyett az okok kerésére koncentráló, a betegek biztonságát szem előtt tartó egészségügyi ellátás, a nemkívánatos események jelentési rendeszerének hazai bevezetése óta már csaknem 3300 esetleírást küldtek be a programhoz csatlakozott intézmények.
Míg az elmúlt évtizedekben a versenyképesség szempontjából főként az volt fontos az egészségügyben, hogy egy-egy intézmény milyen pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, ma az intézmények akkor lehetnek sikeresebbek, ha építenek az emberi tényezőre is. A fővárosi Szent Imre Kórházban a vezetés például hosszú ideje elkötelezett a betegbiztonság kérdésében, így a munkatársak is kiemelt figyelmet fordítanak erre – akkor is, ha a dolog rengeteg munkával jár.
A mintegy 200 ezer ember ellátásáért felelős kórház elsők között csatlakozott a nemkívánatos események hazai jelentési rendszeréhez, amelyben az intézmények anonim módon gyűjthetik a náluk bekövetkező betegesésekkel, az ott szerzett felfekvésekkel, a tervezett, de elmaradt műtétekkel, a tűszúrásos balesetekkel, az újraélesztéssel vagy a gyógyszerelési hibákkal kapcsolatos nemkívánt események adatatait. A kórházak vissza is kaphatják saját eredményeiket, amelyekből feltárhatók a gondok, és kidolgozhatók a megelőzés lehetőségei. Ahhoz azonban, hogy a jelentések elkészítését, az adatlapok kitöltését ne teherként, hanem mintegy belső igényként éljék meg az egészségügyi dolgozók, a személyzet, a betegek, a hozzátartozók tájékoztatására is szükség van.
A pilot-program zárultával az intézmény bemutatta dolgozóinak a feltárt hibákat, és lépéseket tett annak érdekében, hogy hasonló okokból a továbbiakban ne történjenek ugyanolyan esetek. A Szent Imrében az is növelte a dolgozók elkötelezettségét, hogy a problémák feltárását nem a felelősök keresése és kipellengérezése, hanem az úgynevezett gyökérokok feltárása követte, amelynek eredményeként – a vezetés jóvoltából – ráadásul módjuk nyílt arra, hogy a prioritási sorrendnek megfelelően új, biztonságosabb ágyakat szerezzenek be. A legújabb tervek pedig már arról szólnak, hogy az eddig gyűjtött adatok alapján a nővérek jobban felkészülhetnek a betegek esetleges el- vagy leesésére, a páciens felvételekor ugyanis már nemcsak a szokásos, például a beteg tápláltságára vonatkozó információkat rögzítik, hanem szűrik a beteg esési kockázatát is.
Mindez az immáron nagykorúvá vált, a Semmelweis Egyetem menedzserképzőjében útjára indított Betegbiztonsági Fórumon hangzott el: csütörtökön 18. alkalommal találkoztak és cseréltek tapasztalatot a program részt vevői. A NEVES néven ismert, a nemkívánatos események hazai jelentési rendszerének 2006-os indulása óta, a hazai tapasztalatokra támaszkodva a közelmúltban hat esettanulmányt készítettek el a jelentő intézmények. A napokban véglegesíti a NEVES-csapat betegbiztonsági távoktatási tananyagát, amely április végétől lesz elérhető a NEVES honlapján. A tesztekkel, önellenőrzési lehetőséggel színesített távoktató program 9 modulból áll majd; a témánként 5-10 leckét felölelő tananyag feldolgozása 10-15 órát igényel, és a később induló, betegbiztonsági koordinátor-képzésnek is alapját képezi majd.
