Mennydörgésisten indája a rák ellen
A mennydörgés istenéről elnevezett kúszónövény ősidők óta ismert a kínai népgyógyászatban, ám tumorellenes hatását csak most sikerült a gyilkos hasnyálmirigyrák ellen fordítani – tudatja az [origo].
Kiemelkedően jelentős az az igen alaposan és következetesen végigvitt kísérletsorozat, amelyről Rohit Chugh és munkatársai számolnak be a Science orvosi lapjában.
A kutatók egy távol-keleti gyógynövény vízben oldhatatlan hatóanyagát alakították át oldhatóvá. A hatóanyagot ezután az elképzelhető összes állatkísérletes daganatmodellen kipróbálták. Az egymást kölcsönösen kiegészítő módszerek eredményei olyan bizonyítékot szolgáltattak az új daganatellenes szer hatékonyságára, ami a gyógyszergyártókat remélhetőleg a klinikai kipróbálás mielőbbi megkezdésére ösztönzi hasnyálmirigyrákos betegeknél – írja az [origo].
A tét a hasnyálmirigyrák esetében különösen nagy, hiszen ez egyike azon kevés rosszindulatú daganatfajtának, amelyekkel szemben az orvostudomány ma is szinte épp annyira tehetetlen, mint harminc évvel ezelőtt. A hasnyálmirigyrák gyorsan pusztít, felfedezésére gyakran már előrehaladott stádiumban kerül sor, és gyógyszeres kezelése lényegében megoldatlan.
A túlélés egyetlen esélye az idejében elvégzett műtét, ám a diagnózis pillanatában már csupán a betegek 10-20 százalékánál van értelme az operációnak. További 40 százalékuk már ekkor távoli áttéteket hordoz, a fennmaradó 40-50 százaléknál pedig a daganat olyannyira ellepi a hasnyálmirigyet és a környező szerveket, hogy a műtéti eltávolítás esélytelen.
A hasnyálmirigyrákosok túlnyomó többségét adó műthetetlen páciensek kemoterápiában részesülhetnek, azonban a ma alkalmazott leghatékonyabb szer is mindössze fél évvel képes meghosszabbítani az életüket. Mindezek folytán a hasnyálmirigyrákos betegek életkilátásai jelenleg rendkívül kedvezőtlenek: alig 5 százalékuk éri meg a diagnózis felállításától számított ötödik életévet.
Vesztenivaló tehát alig van; kutatnivaló az új, hatékonyabb terápiás megoldások után annál inkább. A Minnesotai Egyetem Ashok K. Saluja vezette csoportja egy a keleti népgyógyászat által ősidők óda ismert növényben, a Tripterygium wilfordii-ban, hagyományos nevén a "mennydörgésisten indájá"-ban (Thunder God vine) látta meg a lehetőséget.
