Magyar orvos (egyre inkább) igényli a mobil alkalmazásokat
Bár hazánkban még nincs túl sok magyar nyelvű egészségügyi mobil alkalmazás, egyre többen letöltik az egészséggel, gyógyszerekkel összefüggő applikációkat. Az orvosok körében egyre nagyobb az igény a mobil gyógyszer-információs szolgáltatásokra; a magyar orvosok igénylik és használják is az okos eszközöket.
Az idősödéssel összefüggő problémák, az egészségügyi ellátások hatékonyságának javítása érdekében az Európai Bizottság megtakarítást remél az egészséggel kapcsolatos mobil és okos eszközöktől, amelyeket idehaza ugyan kevesebben használnak még, mint például Amerikában, ám a rendelési időn túl is szükséges naprakészség miatt, az orvosok körében egyre jellemzőbb ezek alkalmazása – derült ki a többi közt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet közösen szervezett péntek délutáni tudományos ülésén, amelyet videókonferenciaként is követhettek az érdeklődők.
Szemben az átlag-trenddel, a magyar orvosok nagy arányban, 35 százalékban használnak iOS, 60 százalékban Android alapú rendszereket, és a mobil eszköz típusa szerint közel 70 százalékban okostelefonon, 31 százalékban tableten követik az on- vagy offline alapon elérhető orvosi információkat. A 28 ezer felhasználóval bíró Pharmindex Online mintegy ezer hazai orvost megkérdező kutatása szerint mobil alkalmazásukat legritkábban hetente, a többség azonban napi rendszerességgel használja – BNO-kódok, az adagolás, a mellékhatások, stb. keresésére; leginkább a gyors tájékozódás érdekében, miközben elemzéseket nem óhajtanak ezen a módon elérni. A trendet jól jelzi, hogy azon orvosok közül, akiknek jelenleg nincs mobil internet előfizetésük, minden második tervezi ennek egy éven belüli beszerzését – mondta el egyebek között a magyar nyelvű mobil gyógyszerinformációs és orvosi döntéstámogató applikációk fejlesztése kapcsán dr. Hegybíró Ágnes (Pharmindex, Vidal Hungary Kft.).
Az orvosoknak a már említett felmérés szerint ma mintegy 24 százaléka preferálja, hogy álljon rendelkezésére az interneten elérhető gyógyszer-adatbázis oly módon, hogy ne neki kelljen rendszeresen frissítenie az adatokat. Az orvosok mintegy 76 százaléka ugyanakkor off-line elérhető adatbázist akar, amire figyelniük kell az alkalmazásokat fejlesztő cégeknek is.
Ezek között ma már találunk kifejezetten a gyógyszertárak számára fejlesztett mobil applikációkat éppen úgy, mint mobil orvosi betegellátó és gyógyszernyilvántartó appokat, vagy a betegek terápiás együttműködését támogató magyar nyelvű gyógyszerbevételi emlékeztetőt – ha úgy tetszik: Zsebnővért. Vannak kifejezetten a háziorvosok számára készített, a rendelőn kívüli tevékenységet segítő fejlesztések is – mint a tudományos ülésen kiderült: egy a háziorvosok körében végzett, nem reprezentatív gyorsfelmérés szerint 80 százalékuk igénybe vesz mobilnet-szolgáltatást, a megkérdezettek felének van egészségügyi alkalmazása, és mintegy 90 százalékuk ma már okostelefont használ.
A legelterjedtebb, mintegy 80 százalékban használt mobil platform egyébként világszerte az Android, az Apple-t annak ára miatt használják kevesebben, de a mobil appok letöltése ma már nemcsak a fiatalok körében terjed – jelezte dr. Bertalan Lóránt (SE ETK, ÁEEK). Míg azonban tőlünk nyugatabbra komoly felhasználói számokat produkálnak a betegek állapotának követését és edukációját elősegítő különféle egészségügyi alkalmazások, itthon inkább még a wellnes-szolgáltatásokkal, állapotfelméréssel kapcsolatos appok terjednek. A gondot az egészségügyben – egyelőre – az eszközök és rendszerek közötti „átjárás” okozhatja, amelyen némiképp változtathat majd, ha élesben is elindulnak a nagy egészségügyi informatikai projektek, mint például a közös ágazati portál és az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér.
Mint az a konferencián elhangzott: várhatón idén októberre állhatnak fel a kialakítani tervezett rendszerek, ami azonban nem jelenti azt, hogy novembertől minden egészségügyi intézménynek használnia kellene azokat. Szabó Bálint (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) szerint 2015 végére 4-5 alrendszer él majd, s kb. 2017 végére „dübörög a rendszer”, melyhez eddig körülbelül 30 egészségügyi intézmény csatlakozott. Az informatikai projektek mintegy melléktermékeként egyébként az állami rendszerben is született app: a rendszer élesbe fordulását követően nemcsak az ágazati portálon, hanem mobil eszközön is lekérdezhetőek lesznek például a beteg(élet)út és a betegek számára felírt (akár még ki sem váltott) gyógyszerek. Ugyanúgy az ügyfélkapun keresztül kell majd az eléréshez bejelentkezni, miként az egeszseg.gov.hu ágazati portálhoz is, amely a magyarorszag.hu oldalon elérhetőekhez képest bővebb információkkal szolgál majd betegnek és orvosnak egyaránt.
