Közös döntéshozatal és segítői

A JAMA Oncology tanulmánya szerint azok a páciensek, akiknél tumoros betegségük ellátása során a páciens saját értékelése szerint a döntéseket a kezelőorvos egyedül hozta meg, kevesebb eséllyel voltak elégedettek az orvosi ellátás színvonalával, mint azok a betegek, akik maguk is részt vettek a döntési folyamatokban.

Nancy L. Keating vezető szerző és munkatársai, a Harvard Medical School kutatói tanulmányukban - Association of Actual and Preferred Decision Roles With Patient-Reported Quality of CareShared Decision Making in Cancer Care – 5.315 tüdő- és kolorektális rákos beteg kérdőíves válaszait elemezték, akik kifejtették, számukra milyen döntési módszer az ideális, majd beszámoltak 10.817 terápiás döntésről, ebben saját szerepükről (az orvos döntött egyedül – közös volt a döntés – a páciens döntött), továbbá értékelték, hogy mennyire voltak elégedettek az adott helyzetben az ellátás minőségével és az orvos kommunikációjával.

A betegek többsége (58%) a közös döntéshozatalt preferálta, 36%-uk számára az a helyzet az ideális, amikor a szükséges információk birtokában saját maga dönthet a tumora kezelését illető kérdésekben, míg mindössze a betegek 6%-a mondta, hogy jobban szereti, ha az orvos egyedül hozza meg a döntéseket.

A betegek által meghozott döntések 42%-a a sebészeti kezelésekkel, 36%-a a kemoterápiával, míg 22%-a a sugárterápiával volt kapcsolatos.

A tényleges döntéshozatal során a betegek beszámolója szerint a döntési helyzetek 39%-ában döntött a páciens saját maga, 44%-ában volt közös a döntéshozatal, míg 17%-ában az orvos döntött.

A betegek 67,8%-a volt elégedett az ellátás minőségével, azonban azok a páciensek, akik kezelése során az orvos egyedül hozza meg a döntéseket, kisebb eséllyel voltak elégedettek. Érdekes módon azok a páciensek voltak a legkisebb eséllyel elégedettek, akik azt preferálták, hogy az orvos egyedül hozza meg a döntéseket (vs. közös döntéshozatal), továbbá azok a betegek, akik azt tapasztalták, hogy az orvos egyedül hozza meg a döntéseket (vs. közös döntéshozatal).

A tanulmány szerzői leszűrik a következtetést: mivel az egészségügyi ellátásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegek elégedettsége, az eredmények azt sugallják, hogy még azokban az esetekben is előnyös közös döntéshozatalra törekedni, amikor a betegek a kevésbé aktív szerepet preferálják.

Személyre szabott döntéshozatal

A JAMA Oncology egy kommentárban is foglakozik a közös döntéshozatal kérdésével.

Cikkében (Shared Decision Making in Cancer Care - Does One Size Fit All?) Sarah T. Hawley és Reshma Jagsi kifejti: a páciensközpontú, kiemelkedő minőségű ellátás kulcsfontosságú eleme a közös döntéshozatal, különösen a tumoros betegek kezelése során. A közös döntéshozatal révén megnő a betegek tudása a kezelési lehetőségekkel kapcsolatosan, és megnő elégedettségük az ellátással. Mindazonáltal nehézségbe ütközik a betegek döntésekben való részvételének, illetve annak mérése, hogy a különböző jellegű és fontosságú döntésekben ugyanaz a páciens milyen mértékben akar részt venni. Továbbá hozzáteszik: korábbi vizsgálatok eredményei inkább azt támasztják alá, hogy a beteg akkor a legelégedettebb az ellátással, ha preferált részvétele a döntésben és az aktuális részvétele megegyezik. A kommentár írói szerint mindez a további vizsgálatok szükségességét támasztja alá, és arra is utal, hogy ha az orvos megállapítja, hogy egy konkrét döntésben a beteg valóban nem akar részt venni, akkor hiába járna az nagyobb betegelégedettséggel, nem kell erőltetni a közös döntéshozatalt. További vizsgálatok szükségesek annak feltárására is, hogy mi a szerepe pl. a beteg életkorának, nemének vagy iskolázottságának abban, hogy az illető milyen döntéseket preferál. Az mindenesetre bizonyos, hogy érdemes a döntéshozatali kérdéseket is személyre szabottan megközelíteni.

A minőségi beszélgetés támogatása

A közös döntéshozatal azonban nem könnyű: az orvosoknak el kell sajátítaniuk a módszert, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni a beteggel, és ellássák őt a szükséges információval és támogatással.

A British Medical Journal cikkében Thomas Agoritsas vezető szerző és munkatársai bemutatják az eddig rendelkezésünkre álló, tradicionális, főleg papír alapú, közös döntéshozatalt segítő eszközök hiányosságait, megemlítenek néhány jó minőségű gyakorlatot, majd bemutatnak egy új, elektronikus, interaktív eszközt, aminek célja, hogy elindítsa a párbeszédet a beteg és az orvos között (Decision aids that really promote shared decision making: the pace quickens). Az új applikáció az orvos–beteg-találkozás során számítógépre, tabletre vagy akár okostelefonra töltve közösen használható, és lehetővé teszi, hogy az orvos meghívja a beteget egy beszélgetésre, ami arról szól, hogy mi a fontos a betegnek, és közben egyszerű formában, a beteg által érthető nyelven bemutassa az orvosi információkat, a rendelkezésre álló evidenciákat.

A kutatók szerint gyakran túl sok és számukra emészthetetlen információval árasztják el a beteget, holott a legfontosabb nem az információ mennyisége, hanem a kommunikációs folyamat minősége, az eszmecsere orvos és páciense között, a beteg igényeinek megismerése, annak a lehetőségnek a kiépítése, hogy a beteg feltehesse a kérdéseit, és a kezelési alternatívák előnyeinek-hátrányainak pontos, bizonyítékokon alapuló ismertetése – mindaz tehát, ami lehetővé teszi a közös döntéshozatalt. Ezt a folyamatot segíti elő az új applikáció, aminek használatát kifejlesztői szerint a betegek egy-két éven belül el fogják várni orvosuktól. Az eszköz – MAGICapp - fejlesztői együttműködésre szólítják fel a betegszervezeteket, kutatókat, irányelvfejlesztőket, betegeket és orvosokat egyaránt a honlapjukról szabadon letölthető applikáció további fejlesztésében.