Gyógyítás
Helyes-e oltani az állapotos nőket és a gyerekeket?
2009. október 19. 10:14
.jpg)
A Magyar Infektológiai Szakmai Kollégium szerint a közbizalom helyreállítása érdekében fontos lenne, hogy a H1N1 vírus elleni vakcinát a gyártó cég az Európai Unió törzskönyvezési hatóságánál (EMEA) is engedélyeztesse.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben, amelyben számos kritikát és javaslatot tettek a pandémiás felkészüléssel kapcsolatban, megerősítették azt az információt: álláspontjuk szerint a vakcina nem alkalmas a kiemelt rizikócsoportok, az állapotos nők és a kisgyermekek oltására.
Mint írták, kevésnek tűnik az az állami forrás, amelyet az ÁNTSZ a lakosság, a háziorvosok és a patikusok felkészítésére mozgósít, így a jövőben problémát okozhat, hogy e csoportoknak hiányos a tudásuk a H1N1 vírus elleni védekező, megelőző és gyógyító eljárásokról.
A források szűkössége miatt ma gondot jelent a labordiagnosztikai kapacitás hiánya, így a labordiagnosztika hosszabb időt vesz igénybe, mint a betegség teljes lefolyása – tette hozzá a testület.
Továbbá nagy probléma, hogy a mai napig nehezen elérhetőek a gyógyulást jelentő antivirális gyógyszerek, hiszen azok számára, akik nem választják vagy nem választhatják az oltást, csak az antivirális készítmények jelentenek megoldást – olvasható a közleményben.
A szakmai kollégium úgy látja, hogy a felvetett problémás helyzetek orvoslása egy esetleges pandémiás helyzet okozta gazdasági lassuláshoz képest elhanyagolható pénzügyi erőforrást venne csak igénybe.
Az Infektológiai Szakmai Kollégiumnak a várandósokra vonatkozó állásfoglalása ellentmond az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium javaslatának, amely szerint a terhes nők fokozott kockázatnak vannak kitéve, ezért az elsők közt oltandók. Mi több, a kollégium ellentmond saját korábbi, október 2-án nyilvánosságra került ajánlásának is, amelyben a követközőket írta: „A szezonális influenza megelőzésére alkalmazott védőoltásoknál ... fokozott reaktogenitást nem tapasztaltak, valószínű, hogy a pandemiás A(H1N1) megelőzését szolgáló, hasonló technológiával előállított oltóanyagok sem lesznek reaktogénebbek. Ugyanakkor influenza oltás adása az első trimeszterben nem, csak a második és harmadik trimeszterben mérlegelendő.
A kockázat és előny mérlegelése – az eddig tapasztalt, fokozott rizikó alapján, egyértelműen a terhesek védőoltása mellett szól, ha rendelkezésre áll hatékony és biztonságos oltóanyag. A hatékonyságot az ellenanyagválasz kialakulása valószínűsíti. A biztonságosság kérdésében azonban a terhesek védőoltásánál a lázas reakció előfordulása és mértéke fokozott figyelmet érdemel.”
Az Egészségügyi Minisztérium még nem kapta meg a kollégium állásfoglalását, ezért nem is kommentálta. Falus Ferenc országos tisztifőorvos hétfőre összehívta a pandémiás bizottságot, amelynek ülésén a terhes nők oltásáról is szó lesz.
Mint írták, kevésnek tűnik az az állami forrás, amelyet az ÁNTSZ a lakosság, a háziorvosok és a patikusok felkészítésére mozgósít, így a jövőben problémát okozhat, hogy e csoportoknak hiányos a tudásuk a H1N1 vírus elleni védekező, megelőző és gyógyító eljárásokról.
A források szűkössége miatt ma gondot jelent a labordiagnosztikai kapacitás hiánya, így a labordiagnosztika hosszabb időt vesz igénybe, mint a betegség teljes lefolyása – tette hozzá a testület.
Továbbá nagy probléma, hogy a mai napig nehezen elérhetőek a gyógyulást jelentő antivirális gyógyszerek, hiszen azok számára, akik nem választják vagy nem választhatják az oltást, csak az antivirális készítmények jelentenek megoldást – olvasható a közleményben.
A szakmai kollégium úgy látja, hogy a felvetett problémás helyzetek orvoslása egy esetleges pandémiás helyzet okozta gazdasági lassuláshoz képest elhanyagolható pénzügyi erőforrást venne csak igénybe.
Az Infektológiai Szakmai Kollégiumnak a várandósokra vonatkozó állásfoglalása ellentmond az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium javaslatának, amely szerint a terhes nők fokozott kockázatnak vannak kitéve, ezért az elsők közt oltandók. Mi több, a kollégium ellentmond saját korábbi, október 2-án nyilvánosságra került ajánlásának is, amelyben a követközőket írta: „A szezonális influenza megelőzésére alkalmazott védőoltásoknál ... fokozott reaktogenitást nem tapasztaltak, valószínű, hogy a pandemiás A(H1N1) megelőzését szolgáló, hasonló technológiával előállított oltóanyagok sem lesznek reaktogénebbek. Ugyanakkor influenza oltás adása az első trimeszterben nem, csak a második és harmadik trimeszterben mérlegelendő.
A kockázat és előny mérlegelése – az eddig tapasztalt, fokozott rizikó alapján, egyértelműen a terhesek védőoltása mellett szól, ha rendelkezésre áll hatékony és biztonságos oltóanyag. A hatékonyságot az ellenanyagválasz kialakulása valószínűsíti. A biztonságosság kérdésében azonban a terhesek védőoltásánál a lázas reakció előfordulása és mértéke fokozott figyelmet érdemel.”
Az Egészségügyi Minisztérium még nem kapta meg a kollégium állásfoglalását, ezért nem is kommentálta. Falus Ferenc országos tisztifőorvos hétfőre összehívta a pandémiás bizottságot, amelynek ülésén a terhes nők oltásáról is szó lesz.
MTI; ÁNTSZ
