Éger: A kormány példát statuál, de amit a MOK csinál, az sem vállalható

A kötelező kamarai tagság eltörlését célzó törvénymódosítás híre után mindenki emlékeztetett arra, hogy a döntés nem példa nélküli, korábban egy baloldali kormány is kurtította a MOK jogköreit. Szintén egy jelentős egészségügyi átalakítási hullám közben döntött a második Gyurcsány-kormány arról, hogy megszünteti a kötelező kamarai tagságot, amely végül 2007-ben lépett életbe (ebben az évben lett Kincses Gyula, a MOK jelenlegi elnöke Gyurcsány Ferenc egészségügyi államtitkára is), akkor Éger István volt a MOK elnöke, aki a 24.hu megkeresésére azt mondta, nagyjából a tagság 20 százalékát veszítette el akkor a kamara.

– Ez akkor sem úgy működött, hogy aki akart, az kilépett, hanem úgy, hogy a törvény szerint adott napon a kamara valamennyi tagja megszűnt tag lenni, tehát a létszám ténylegesen lenullázódott.

Ha valaki továbbra is tag szeretett volna maradni, akkor annak nyilatkozatot kellett tenni erről, vagyis újra be kellett lépnie – magyarázta a volt elnök, aki hozzátette: ezt a „macerás” procedúrát annak idején a 42 ezer tagból 35 ezren megtették, amit nagyon jó eredménynek tartottak. A következő évek alatt még néhány ezer orvos lemorzsolódott a tagságból, de így is több, mint 30 ezer fős volt a MOK, amikor 2011-ben az akkor már Fidesz vezette kormány visszaállította a kötelező tagságot.

(...)

A 2007-es kötelező tagság eltörlése sem volt előzmény nélküli, az orvoskamara már akkor is erőteljes nyomásgyakorlásba kezdett, igaz „csak” kommunikációs szinten. Éger Istvánék már a 2004-es uniós csatlakozáskor folyamatosan jelezték, ha nem rendeződnek az orvosbérek, komoly elvándorlási hullám veszi kezdetét. Ezt a politika olyannyira riogatásnak vette Éger szerint, hogy Gyurcsány Ferenc programjában szerepelt mindhárom egészségügyi kamara kötelező tagságának megszüntetése. Azt gondolták, hogy ezzel szétszórják az egészségügyi dolgozókat, de ez nem sikerült – mondta Éger István.

(...)

A Magyar Orvosi Kamarát 2003 és 2019 között vezető Éger István szerint a kormány 2023-ban valamennyire más helyzetben csorbít a MOK jogain. A kormány most azért lépett ilyen drasztikusan, mert a MOK helytelen eszközökhöz folyamodott – vélte a volt elnök, aki azonban hangsúlyozta: nem ért egyet a kormány döntésével sem, de azt érti, hogy a kormány bosszús és példát akar statuálni, mert amit most a MOK csinál, az méltatlan és nem vállalható.

Azt az orvoskamara elnöksége is folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem a február 1-jén Hajdú-Biharban elindult és az Országos Mentőszolgálat által koordinált új ügyeleti rendszer ellen lépnek fel. Azért buzdítják a háziorvosokat az ügyeletei szerződés alá nem írására, hogy rendszerszintű problémákra hívják fel a figyelmet és hogy újra tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a döntéshozókat.

Abban Éger István is egyetért, hogy több rendezetlen probléma továbbra is megoldásra vár az egészségügyben, de szerinte nem lehetett volna ezekkel a nyomásgyakorlási módokkal eképpen élni. Mint fogalmazott, az „ügyeleti cirkusz” óriási kárt okoz, miközben más problémák megoldását akarják kikényszeríteni. Az egészségügyben továbbra is vannak rendezetlen problémák, a szakdolgozók hiánya például nagy nehézségeket okoz, amelynek következtében az ellátás nem zavartalan. Lelkileg, pszichésen is problematikus a helyzet az amúgy most már jól fizetett orvosok számára is – mondta a volt elnök, aki szerint azonban a MOK elnöksége fellázította a tagságot, hogy más megoldatlan ügyek miatt (például az alapellátás finanszírozása, vagy a rezsiproblémák) egy másik ügyben mutasson ellenállást.

A problémákat valóban meg kell oldani, de nem úgy, hogy veszélyeztetnek egy fontos lakossági szolgáltatást, hanem értelmes tárgyalással – tette hozzá az orvos.

Éger István utalt arra az esetre is, ami a napokban tovább szította az ellentétet a kamara és a minisztérium között: etikai panasszal éltek egy háziorvos ellen, aki szerinte kollégáit szabályszerűen tájékoztatta az új ügyeleti rendszerről és arról, hogy az ügyelet jogszabály szerint is kötelező, azt teljesíteni kell. Az ügy háttere nem világos, annyi viszont biztosnak tűnik, hogy etikai eljárás nem indult a szóban forgó háziorvos ellen, egyelőre csak panasszal éltek vele szemben.

A kamara volt elnöke szerint a panasz is téves út:

Az ügyelet alapvető közellátás, amit így is, úgy is kikényszerít az állam. A betegségek nem hétfőtől péntekig vannak munkaidőben, ezt tudomásul kell venniük az orvosoknak. Aki orvos, annak ügyelnie kell – így Éger István.