Országgyűlés: jó úton halad a magyar egészségügy?
A magyar költségvetés mindig prioritásként kezelte az egészségügyet – hangzott el a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában szerdán este.
Pesti Imre (Fidesz) hangsúlyozta, az egészségbe befektetni egy versenyképes gazdaság alapját jelenti. A baloldali kormányok nehéz öröksége ellenére 2010-től a magyar költségvetés mindig prioritásként kezelte az egészségügyet, amelynek finanszírozása azóta 3,27-szeresére nőtt, és 2026-ban az ideinél 280 milliárd forinttal lesz magasabb.
Budapesten kívül mintegy 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre: 91 vidéki kórház, 51 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg, közben létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás, a központi régió egészségügyének fejlesztésére pedig több mint 140 milliárdot fordítottak. A kezdő orvosok fizetése 2010 óta 5,3-szorosára, a tapasztalt orvosoké kilencszeresére nőtt, míg az orvosok száma több mint nyolcezerrel - jelezte.
Az egészségbiztosítás alap 2026-os bevételi és kiadási főösszege 4944 milliárd forint. Pénzbeli ellátásokra 1339 milliárd forintot irányoz elő, amely 82,6 milliárddal több, mint 2025-ben. A természetbeni ellátásokra 3576,3 milliárd forint jut, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2886,3 milliárd forint, ami 120 milliárddal több, mint idén - számolt be. Hozzátette: az egészséges életmódra nevelésben és a prevencióban is kiemelt szerepet vállalt a kormányzat.
Kiemelte azt is, hogy látványosan növekedett az egészségben eltöltött évek száma, itt Magyarország elérte az uniós átlagot, megelőzve olyan országokat, mint Luxemburg, Németország, Spanyolország, Hollandia, Finnország vagy Ausztria. Összegezve elmondta: jó úton halad a magyar egészségügyi ellátás, és ez a költségvetés biztosítja mindazokat a folyamatokat, amelyek az eddigi sikerre is vezettek.
DK: a kormánypártiak statisztikákból és féligazságokból építenek légvárakat
Arató Gergely (DK) a kormánypárti képviselők felszólalásait "statisztikákból és féligazságokból felépített légváraknak" ítélte, ahol a Fidesz szerint egyre kevesebb a szegény és jól működik az egészségügy is. Ezzel szemben szerinte az elmúlt időszakban benyújtott költségvetések semmilyen viszonyban nincsenek a valósággal. Az előtte felszólaló kormánypárti képviselőnek, illetve államtitkárnak azt javasolta, látogassanak el Borsodba vagy egy kőbányai egészségügyi intézménybe.
Súlyosan kudarcosnak nevezte a kormány lakáspolitikáját, amely szerinte a luxuslakások építése irányába tolta el a piacot, miközben nem alakult ki olcsó, megfizethető lakásokat kínáló bérlői, eladói kínálat.
Azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány támogassa az önkormányzatok szociális bérlakásépítését, és adjon forrást a panelprogram folytatására is.
Szintén javasolta az önkormányzatok által fizetett szolidaritási adó 2019-es szintre csökkentését, és szerinte a gépjárműadót is vissza kellene adni a fővárosnak és a kerületeknek útfelújításra.
Szorgalmazta a HÉV-vonalak megújítását és azt is, hogy kezdje meg a kormány a Liszt Ferenc repülőtér alternatív helyszíneinek vizsgálatát, hogy legalább a teherforgalmat a városon kívül helyezzék el.
Javaslatainak anyagi forrása lehetne szerinte például "a Mészáros Lőrincnek adott" több mint 200 milliárdos autópályadíj-bevétel, a kormány által vásárolt zuglói irodaházak vagy a "Rogán-minisztérium" 84 milliárdos költségvetése. Hazudjanak ingyen, ne használjanak erre közpénzt - jegyezte meg.
Nagy Márton expozéja
Egészségügyi célokra jövőre 3919 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az idei forrásokhoz képest 280 milliárd forinttal magasabb összeg - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat szerdai általános vitájában az Országgyűlésben.
Elmondta, a 2026-ban több száz beruházás indul, több ezek közül az egészségügy területén.
Beszélt arról is, hogy megnyitották a tárgyalásokat a nem támogatott gyógyszerek árának letörése érdekében is.
