Csecsemőhalálok: még tartanak a vizsgálatok (Frissítve!)

Bár az eredeti tervek szerint a szaktárca két hét alatt eredményt akart felmutatni a borsodi koraszülött halálozás okainak feltárásban, a vizsgálatok mindmáig tartanak, s egyes eredményekre akár két hónapot is várni kell. Az ÁNTSZ szerint az elemzések száma a kétszázat is meghaladja. A vizsgálatok olyan baktériumokra is kiterjednek, amelyek az egészséges embert nem, de a sérülékeny immunrendszerű koraszülötteket képesek megbetegíteni.

A szaktárca legfrissebb közleménye szerint jelenleg az összegyűjtött adatok értékelése, elemzése zajlik, ami időigényes folyamat, a teljes vizsgálatot csak ezt követően lehet lezárni. Vizsgálták többek között az infúziókat, a koraszülötteknél alkalmazott tápszereket is, továbbá a szülészet és a koraszülött részleg közötti szállítást, és a rendelkezésre álló adatok alapján ezek szerepe nagy valószínűséggel kizárható.

Az elmúlt időszak járványügyi és epidemiológiai vizsgálatai során több olyan tényező látott napvilágot, amely magyarázatot adhat arra, mi okozhatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött intenzív centrumában augusztusban bekövetkezett haláleseteket. A megalapozott következtetések kialakításához azonban további, kiegészítő laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatokra van szükség – közölte a tisztiorvosi szolgálat. Az államtitkárság szerint a bizottság munkája jelenleg a szakmai és tudományos szempontból megalapozott következtetések kialakításához szükséges elemzésekkel folytatódik. 

Az átfogó vizsgálat olyan baktériumok, vírusok szerepére is kiterjed, amelyek a környezetben bárhol előfordulhatnak. Jelen vannak az egészséges, ép immunrendszerű emberekben is, bennük azonban nem okoznak betegséget. Nem feltétlenül igaz ez ugyanakkor az extrém alacsony súllyal, fejletlen és sérülékeny immunrendszerrel, alacsony életeséllyel megszületett csecsemőkre. Szakemberek szerint ilyen kétarcú baktérium lehet például a klebsiella, az E. coli vagy a cytomegalovírus.

A közlemények közvetlen előzménye, hogy a Magyar Nemzet egyik legutóbbi, csecsemőhalálozásról szóló cikkében egyebek között arra emlékeztetett, hogy a borsodi tragédia kapcsán Balog Zoltán, a humán tárca vezetője „fertőzésre utaló jelekről” beszélt. A lap legutóbb azt is tudni vélte, hogy az elhunyt babák közül kettőnek a szervezetében a klebsiella, egyiküknél pedig candida baktérium nyomára bukkantak.  A lap augusztus 28-án azonban azt írta: egyelőre nem találtak olyan jelet, amely arra utalna, hogy járvány miatt haltak meg a miskolci kórház koraszülöttjei. 

Augusztus 12-én érkezett a hír: augusztus 8-án azonnali vizsgálatot indított a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpathológiai Osztályán bekövetkezett halálesetekkel kapcsolatban a szaktárca egészségügyért felelős államtitkársága. Az osztályon ugyanis néhány nap alatt több, igen kis súlyú, nem kellően fejlett koraszülött csecsemő életműködését nem sikerült fenntartani.

Az államtitkárság közleményét később a Kormányzati Információs Központ  közleménye követte: eszerint a rendkívüli vizsgálatot maga Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el. A kormányfő utasította Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt, Török Krisztinát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját és Paller Judit országos tiszti főorvost, hogy haladéktalanul kezdjék meg a helyszínen a vizsgálatot.  Orbán Viktor e mellett a GYEMSZI-t arra utasította, hogy a vizsgálat idejére függessze fel beosztásából a kórház főigazgatóját. A kormány az ügyészségen is bejelentést tett az ügy körülményeinek kivizsgálására.

Augusztus 5. és 14. között ugyanis kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban. A hír napvilágra kerülését követően számos közlés, hallomások és vélelmek is megjelentek a sajtóban. Szócska Miklós egy nappal a bejelentést követően azt mondta, négy csecsemő halálának tudják az okát. Az addig elvégzett vizsgálatok során azonban nem találtak összefüggést a halálesetek között. Az államtitkár szerint a kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem indokolt, az esetleges fertőzésekkel kapcsolatban folyamatban vannak a vizsgálatok. 

Az érintett intézmény hosszas hallgatást követően jelezte: a sajtóban megjelentekkel ellentétben nem küldtek SMS-t az elhunyt koraszülöttek haláláról a szülőknek, az igaztalan vádak miatt pedig jogi lépéseket tesznek. Mint szerkesztőségünkhöz augusztus 15-én eljuttatott közleményükben írták: elismerve a média társadalmi kontrollban betöltött szerepét, napról-napra megdöbbenve értesülnek a kórházat érintő vizsgálat időtartama alatt olyan információkról, amelyek a betegellátást hátrányosan befolyásolják, a betegek nyugalmát zavarják, a dolgozókat elbizonytalanítják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szakszervezeti Bizottsága, a Közalkalmazotti Tanács, az Orvosi és Szakdolgozói Kamara helyi szervezeteinek vezetői, a főorvosi kar, a kórház orvosai és szakdolgozói rendkívül elkeseredetten vették tudomásul az egyoldalú tájékoztatást, holott a vizsgálat még nem fejeződött be, annak eredménye nem ismert. A kórházi személyzet több alkalommal atrocitásnak volt kitéve a munkahelyén és lakóhelyén. „Az alulfinanszírozott egészségügyben csekély társadalmi megbecsülést élvező, sokszor túlhajszolt orvosok, szakdolgozók jó hírnevét, a betegek bizalmát a média által keltett megítélés jelentősen csorbítja.” 

A Kórházszövetség közleményben vette pártfogásába a miskolci megyei kórházat, s kért számára bizalmat a betegektől, míg a debreceni egyetem jelezte, hogy kész ellátni a várható koraszüléseket.

Az ügy jelen állása szerint – a laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatok mellett – az ORFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik. A Miskolci Rendőrkapitányságon ugyanis egy 37 éves miskolci férfi és egy 31 éves miskolci nő tett feljelentést, egymástól függetlenül azt állítva, hogy júliusban a kórházban megszületett gyermekeik "halálában közrejátszhatott az egészségügyi intézmény valamely dolgozójának gondatlansága, mulasztása".

A rendőrkapitányság a két feljelentést továbbította a megyei rendőr-főkapitányságra, majd az országos rendőrfőkapitány a Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta azt. Jelenleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik eljárás. A rendőrség igazságügyi szakértőket fog kirendelni; a szakértői vélemény elkészítése várhatóan két hónapnál több időt vesz majd igénybe.

A számos részkérdés vizsgálata azonban ennél többet is igényelhet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a koraszülések és a csecsemőhalálozások aránya eleve kiemelten magasnak számít, közölte a Magyar Kórházszövetség elnöke. A koraszülés aránya a legmagasabb, 11 százalék körüli Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében. Velkey György közölte: a magas koraszülési aránnyal összefüggően a csecsemőhalálozások száma is ebben a három megyében a legmagasabb. Példáként említette, hogy tavaly Borsod-Abaúj-Zemplénben a csaknem hétezer szülésre 49 csecsemőhalál jutott, míg például Vas megyében kétezerre 12.

Korábbi, 2008-as összeállításában hasonló eredményre jutott a Medical Tribune is.

Az ÁNTSZ legutóbbi közleménye szerint a miskolci kórház ellátási területén továbbra is folyamatos és biztonságos a betegellátás. Ezt szolgálja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) korábbi felajánlása, mely szerint szükség esetén, egyedi helyzetértékelés alapján fogadni tudja azokat a várandós nőket, akik gyermeküket várhatóan a 37. terhességi hét előtt hoznák világra. A lélegeztetésre szoruló koraszülöttek ellátásába pedig – szintén szükség esetén – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház kapcsolódik be.