2021. augusztus. 02., hétfő - Lehel.
hirdetés
hirdetés

Tudatos családtervezési program indul cigány tinédzserek körében

Betegebbek, előbb halnak és kiszolgáltatottak a romák

Élettartamuk messze elmarad a többségtől. Gyakoribb körükben az egészséget veszélyeztető tényező; többen meg is betegednek a többségben is gyakori kórok valamelyikében. A romák azonban az átlagpolgárokhoz képest alig-alig vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatást, amelyben szerepe lehet annak is, hogy az ellátórendszer minden szintjén kimutathatóan diszkrimináció éri őket. Az eleddig nem igazán hatékony programok sorát egy új szemléletű, a tudatos családtervezést megtanítani akaró projekt törheti meg.

Sajátos szubkultúra, mélyszegénység, mesterségesen fenntartott egyenlőség a sorsközösségben, s olyan téves kommunikációs túlélési stratégia jellemzi a romákat, amely a helyzetből kitörni szándékozókat ugyancsak megbélyegzi – derült ki a többi közt Solt Ágnes szociológusnak a szegregált telepeken élő romák mentalitását vizsgáló kutatásából, amelyet az Országos Kriminológiai Intézetben mutattak be tavaly decemberben. A szegregáció alapvetően tünete a magyarországi közoktatás nagyfokú egyenlőtlenségeinek, de azért a roma diákok helyzete mégiscsak egyedi, mivel arányuk az adott iskola piaci pozícióinak legfontosabb ismérve. A tartós munkanélküliség sem csupán roma probléma, de az állásra jelentkező romáknak meg kell küzdeniük a diszkriminációval is – olvasható egy másik, az Európai Összehasonlító Kissebbségkutatások Közalapítvány Cigánynak lenni Magyarországon című, 2007-es jelentésében.

Kutatások tehát vannak, azok megítélése és elfogadottsága azonban nem egységes – sokszor a szakemberek körében is vitákat vált ki – és kevés az olyan statisztikai adat, amely objektíven, a maga teljességében igyekezne bemutatni a hazai cigányság egészségi állapotát.

Bár a magyarok egészségi állapota közismerten rosszabb európai honfitársainkénál – különösen igaz ez annak fényében, mint ami gazdasági fejlettségünk alapján elvárható lenne –, ennél azonban van tragikusabb. A hazai cigányság egészségi állapota. A romák egészségéről azonban mindmáig kevés a tudományos igényű kutatás, így a megbízható adat, ezért számottevő dr. Gara Imre metaanalízise, amelyet az elmúlt tíz év publikációinak összevetését követően a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) előtt ismertetett.

Megállapításai szerint a hazai cigányság várható életkora jó tíz évvel alacsonyabb a teljes lakosságénál: míg a többségi társadalom tagjai átlag 72 évig élnek, a romák 59 évnél kevesebbet. Körükben különösen magas a depresszió előfordulása (75 százalék), a szív- és érrendszeri megbetegedés (70,4 százalék), a cukorbetegség és a daganatos halálozás előfordulása, de a rizikófaktorokat tekintve is mindenütt magasabb érték jellemzi a cigányságot, mint általában a honpolgárokat. Amíg például a roma lakosság 77,4 százaléka dohányzik, az összlakosságban ez az arány mintegy 32 százalék. A romák 35, a magyar társadalom összességének 20 százaléka túlsúlyos. Ugyanez a magas vérnyomás esetén 57, illetve 32 százalék, míg cukorbetegség esetén az arány 12,5-8 százalék.

A helyzetet tovább rontja, hogy a cigányság én-képe hamis – 56 százalékuk nagyon jónak vagy jónak ítéli saját egészségi állapotát. Az egészségügyi ellátórendszer minden szintjét kevesebben veszik igénybe másoknál, ahol ráadásul (vagy talán ezért is?) gyakran éri őket hátrányos megkülönböztetés. Az Eduinvest 2009-es adatai alapján a cigányság 64,2 százaléka ritkán vagy soha nem fordul háziorvoshoz. Járóbeteg szakrendelést 63 százalékuk ritkán vagy soha, fekvőbeteg-ellátást 39,3 százalékuk soha nem vesz igénybe. Fogászati szűrésen egyhatoduk, méhnyakrák- és tüdőszűrésen pedig csupán egy-egyharmaduk vesz részt.

Gara Ime metaanalízise szerint a betegtársak vagy az ellátó személyzet részéről az ellátást igénybe vevő romák 11 százalékát éri hátrányos megkülönböztetés – hét százalékban a bánásmód kifogásolható, az esetek 41 százalékában rejtett, míg 52 százalékban nyílt diszkrimináció fordul elő velük szemben.

Jóllehet sok ember munkájával számos jó szándékú programot indítottak már Magyarországon a romák megsegítésére, azok rendre nem vezettek eredményre, de legalábbis nem hoztak olyan javulást, mint az elvárható lett volna. A Nemzeti Egészségügyi Tanács ezért minden olyan elképzelést támogat, amely a cigányság iskolázottságának javítását, a roma nők szerepének elismerését elismertetését, a többség és a romák közötti partneri viszony javítását, a szűrőprogramok bővítését szolgálja – közölte prof. dr. Papp Zoltán, a NET május 19-én leköszönő elnöke a testület március 29-i ülését követő sajtótájékoztatón. (Az ülésén dr. Puskás Tivadar orvost, Szombathely polgármesterét, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága tagját választották a testület új elnökéül.)

A grémium előtt Nótár Ilona romaügyi egészségügyi szakértő olyan új, egy évre tervezett országos program szervezéséről adott számot, amely a hátrányos helyzetű településeken élő fiatalokat szeretné megszólítani a tudatos családtervezés témakörében, s amelyről a romaügyi felzárkóztatási államtitkársággal január óta egyeztetnek. Új kommunikációs technikákkal, saját, interaktív honlappal, élő példákkal szeretnék megszólítani a tinédzsereket, s a többi közt azt is megtudni tőlük: mit gondolnak a klikkesedésől, a szegregációról, a személyüket származásuk miatt érő elutasításokról.

Mint a szakértő elmondta: a roma fiatalok sajátos kultúrával rendelkeznek, ezért sok konfliktus származna abból, ha mentoraik nem elfogadóan közelítenének tradícióikhoz. Nem is ismeretanyagot szándékoznak átadni, hanem megértetni velük, hogy ők is tervezhetnek családot, ők is élhetnek teljes és boldog életet, hogy nekik is lehetnek álmaik például arról, hogy csillagászok, vagy orvosok lesznek.

Ehhez azonban a mentorokat is alaposan fel kell készíteni. Arra például, hogy a roma nők – miként Papp professzor fogalmazott – nem csak a biológiai terhet viszik. Rájuk hárul a család összetartása, rajtuk múlik, hogy elküldik-e a gyereket iskolába. Nótár Ilona szerint – szemben a többségi társadalomban megjelenő női karrierigénnyel – a roma nő számára a sikert egyértelműen az jelenti, ha gyermeket szül. A nő szerepe a roma közösségekben tehát felértékelődik anyaként: ő az, aki „életmódot, világnézetet ad át gyermekének”, de ha úgy tetszik, „ő tanít meg a magyarságra is”.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Mindenkinek jár az emberhez méltó élet. Ezért küzd a fővárosban hat bátor nő, akik sorstársaik helyett is harcolnak súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekeikért, és saját magukért.