Új eredmények a sejtbiológiában
A makrofágok szerepének vizsgálata mellett az innovatív háromdimenziós mikroszkópos technika és az embrionális fejlődés kulcstényezőinek modellezése is kiemelt témaként szerepelt a 25. Sejt-, Őssejt- és Fejlődésbiológiai Konferencia programjában. A Debreceni Egyetemen rendezett pénteki országos tanácskozáson a kutatási terület legújabb eredményeit vitatták meg a résztvevők.
A program átfogó képet ad a sejt-, őssejt- és fejlődésbiológia legfrissebb tudományos eredményeiről és irányvonalairól. Bízom abban, hogy a rendezvény nemcsak a legújabb kutatások bemutatására és megvitatására ad alkalmat, hanem hozzájárul a jövő szakmai együttműködéseinek megalapozásához is – hangsúlyozta köszöntőjében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet intézetigazgató egyetemi tanára a tanácskozás megnyitóján.
A konferencián a sejtbiológia, őssejtbiológia és fejlődésbiológia területén elsősorban a magyar kutatóhelyeken elért tudományos eredményeket tekintették át a szakemberek. A Debreceni Egyetemen működő kutatócsoportok az elmúlt években jelentős sikereket értek el többek között a makrofágok komplex szerepének feltárásában és immunológiai vizsgálatában, a B-sejtek fejlődése, valamint az embrionális differenciálódás molekuláris szabályozásának vizsgálatában, porcsejtek sejtfelszíni fehérje-komponenseinek azonosításában, illetve humán pluripotens őssejt modellek fejlesztése és alkalmazása kapcsán regeneratív terápiás kutatásokban.
A kutatások kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel jobban megérthetjük a szervezet fejlődésének, a sejtek differenciálódásának szabályozását, ami elengedhetetlen a veleszületett betegségek diagnosztikája, a regeneratív medicina, az őssejtterápiák, a daganatellenes terápiák és a transzplantációk fejlesztése szempontjából. Az eredmények emellett hozzájárulnak az új gyógyszerek, terápiás stratégiák és biomarkerek kialakításához is – ismertette Matta Csaba, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa, a konferencia szervezője.
Szó esett például arról, hogy a makrofágokat miért hasonlítják a szervezet „svájci bicskájához”, az előadók bemutattak új, régóta ismert gyógyszereket, amelyeknek eddig nem vizsgált hatásait használják ki a kutatók például a bőrgyógyászatban. Beszámoltak továbbá az enterális idegi őssejtek transzplantációjáról, és arról, miként lehet növelni ezek hatékonyságát egy ritka, veleszületett bélbetegség modelljében. A résztvevők megismerhették, milyen sejtes mechanizmusok irányítják B-sejtek fejlődését, de szó volt a paradicsomhalak légzési stratégiájának fejlődéséről és evolúciójáról is. Ezek mellett kiemelt hangsúlyt kapott az innovatív háromdimenziós mikroszkópos technika és az embrionális fejlődés kulcstényezőinek modellezése is.
