Új irányok a tüdőbetegségek kezelésében
Elsősorban az asztma, a tüdőfibrózisok, a tüdőrák és a légúti fertőzések korai felismerésében és kezelésében bevezetett újdonságokat vitatták meg a szakemberek a Debreceni Egyetemen október 17-én és 18-án rendezett konferencián. A Debreceni Tüdőgyógyászati Tudományos Napokon a prevenció, valamint a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szakmai együttműködésének erősítése is központi téma volt.
Az idei konferencián a krónikus tüdőbetegségek közül az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), a ritka tüdőbetegségek közül a tüdőfibrózisokat, a tüdőrákot és a légúti fertőzéseket állították a fókuszba. Mindegyik területen jelentős fejlődés történt az elmúlt évben.
A tüdőrák korai felfedezésében a régióban is végzünk szűrést, ami a világ több országában már a szűrőprogramok része. Ezért kiemelt figyelmet fordítottunk ennek bemutatására, a hazai projekt időközi eredményeinek ismertetésére és a korai tüdőrák kezelésének legújabb fejleményeire. A tüdőrák kockázati tényezője is a COPD, mellyel szintén hangsúlyosan foglalkoztunk, mivel jelentős változások jelentek meg az ellátásával kapcsolatosan. Az asztma kezelésében is egy paradigmaváltás történt, a gyorshatású hörgőtágítók helyére a gyulladáscsökkentő fulladáscsökkentők kerültek és számos új biológiai gyógyszer segíti a súlyos asztmás betegek ellátását – ismertette Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója.
A résztvevő szakemberek hangsúlyozták a prevenció lehetőségét a tüdőbetegségek megelőzésében és ellátásának javításában. A két nap során szóba került többek között a kockázati tényezők elkerülése, csökkentése, a szűrés helye, jelentősége, az állapotrosszabbodást megelőző kezelési módok, a gyógyszeres és nem-gyógyszeres lehetőségek integrált alkalmazása, illetve a megfelelő gyógyszerválasztás.
A tanácskozáson bemutattak két nagy európai uniós projektet is (a tüdőrák szűrésére vonatkozó SOLACE és a krónikus légzőszervi megbetegedések megelőzéséért és jobb ellátásáért dolgozó JARED projekt), melyekben a Debreceni Egyetem társult tagként vesz részt.
A rendezvényen tüdőgyógyászok, népegészségügyi és magatartástudományi szakemberek, radiológus és reumatológus szakorvosok, onko-pulmonológusok, háziorvosok, valamint szakdolgozók, gyógytornászok és prevenciós szakemberek is tartottak előadást.
Idén a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szakmai együttműködésének erősítése is kiemelt témája volt az eseménynek. Az előadások mellett spirometriás workshopot is rendeztek, ahol a funkcionális légzésdiagnosztika legfontosabb eszközével, a háziorvosok által használt spirométerrel gyakorolták a mérések elvégzését.
Az elmúlt évben a debreceni tüdőgyógyászat létrejöttének 110+1. jubileumi ünnepségén határoztuk el, hogy rendszeresen szervezni fogunk elsősorban a régióban dolgozó szakemberek számára tüdőgyógyászati továbbképző konferenciát. Az idei rendezvény iránti érdeklődés megerősített bennünket abban, hogy ilyen összejövetelre, szakmai fórumra nagy érdeklődés van, ezért jövő ősszel szeretnénk folytatni a programsorozatot – hangsúlyozta Horváth Ildikó.
A konferenciát a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika és az Általános Orvostudományi Kar Tüdőgyógyászati Tanszéke, valamint a Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskola szervezte. A kétnapos szakmai programon több mint százan vettek részt, elsősorban a régióban dolgozó háziorvosok, szakorvosok, szakdolgozók, illetve orvostanhallgatók.
