A Családorvos Kutatók Országos Szervezetének kongresszusáról
Pörgő szekciók, fiatal kutató családorvosok bemutatkozása, forró szakmai, szakorvosképzési és szakmapolitikai témák jellemezték a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének XIX., február 27–29. közötti kongresszusát Győrött.
A szakmai témák között kiemelendő a krónikus nem-fertőző betegek nemzetközi és hazai klinikai irányelveknek megfelelő gondozására vonatkozó jó gyakorlatok, korszerű technológiai-diagnosztikai lehetőségek, kutatási eredmények ismertetése. Az EESZT-ben rejlő, ellátást segítő technológiai lehetőségek is helyet kaptak több előadásban. A hazai családorvosi tanszékek sorra mutatták be – nemzetközi példákkal is alátámasztva – kutatási eredményeiket, amelyeket oktató családorvosi praxisok közreműködésével valósítottak meg. Gyakorlati ajánlásokat fogalmaztak meg a diabétesz, hipertónia, krónikus szívelégtelenség, pajzsmirigy betegség, alvászavarok és egyéb gyakori betegségek korszerű diagnosztikájával és terápiás lehetőségeivel kapcsolatban.
A Szegedi Tudományegyetem Családorvosi Tanszéke a hordozható, Point-of-Care ultrahang (POCUS) technológia szakképzési és gyakorlati diagnosztikai programot indít. A fejlesztés a dyspnoés betegek gyors, hatékony diagnosztikájának eszköze lehet Magyarországon is több európai ország után. A dr. Varga Albert professzor által vezetett tanszék egyéb point-of-care kutatásokat is folytat, ami a lakosság célzott diagnosztikákhoz való hozzáférésének javítását, és a családorvosi döntéshozatalt szolgálja.
A szakmapolitikai fókusz a 2019 novemberében megjelent háziorvosi deklaráció, a praxisközösségi fejlesztések, a lakosság körében egyre népszerűbb praxisközösségi többletszolgáltatások és külföldi példák bemutatása felé irányult. Az EFOP-VEKOP praxisközösségek többsége 2020. június közepéig zár, ellátási területük közel 600 ezer fős lakosságot érint. Idén júliusig fut ki a „Három generációval az egészségért program” (3G) első pályázati időszaka is, amely hasonló nagyságrendű lakosságot érinthet, hiszen mindkét programban közel 400 háziorvosi praxis vesz részt. Megtudtuk, hogy a praxisközösségbe tömörülő EFOP-VEKOP praxisközösségek 78 %-a az európai uniós fejlesztésekre jellemző jelentős adminisztratív terhek ellenére is folytatni kívánja tevékenységét, látva a növekvő, pozitív lakossági fogadtatást, és helyi eredményeket. A második 3 G program nyertesei között megtaláljuk a korábbi EFOP-VEKOP praxisközösségeket is.
Országosan több mint 1000 magyar családorvos csatlakozott a svájci-magyar, majd az uniós és legutóbb a már államilag meghirdetett 3G praxisközösségi programokhoz. A pályázati tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar családorvosok bizonyították, készek megragadni minden elérhető pályázati lehetőséget a lakosság szélesebb, jobb minőségű, biztonságosabb ellátása érdekében. Az EFOP-VEKOP praxisközösségek felhívták az NNK Praxisközösségi Koordinációs Központ figyelmét a sorállásra, ami a népszerű többletszolgáltatások (pl. gyógytorna, dietetikai és szakpszichológiai szolgáltatások) kapcsán egyre inkább érzékelhető. Az EFOP-VEKOP Praxisközösségi Koordinációs Központot magában foglaló Alapellátás-fejlesztési Módszertani Központ vezetője hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy 2021-re az alapellátási törvény, az 1773/2018. kormányhatározat és a Versenyképes Magyarország program tartalmával összhangban álló, rendszerszintű megoldásokra tegyen javaslatot a hivatalosan idén záró program.
Ezek között szerepel pl. a 2021-es költségvetési év praxisközösségi és krónikus beteggondozási finanszírozási javaslatai, a (szakmai társaságokkal egyeztetett) standardizált krónikus beteggondozási programok országos disszeminációja, országos eszközfejlesztési javaslat, és az új (praxisközösségi és csoportpraxis működést is magában foglaló) alapellátás hatásköri lista. A központ vezetője pozitívumként emelte ki, hogy a praxisközösségi fejlesztések sorában az állami, 3 G pályázatok több népegészségügyi jelentőségű betegség célzott szűrési és gondozási tevékenységeit támogatja, ezáltal erősödött a definitív ellátási szemlélet a praxisközösségi fejlesztésekben. E célokkal összhangban áll a központ által irányított, szélesebb spektrumú, krónikus beteg-gondozási modellprogram, amely idén indult el 42 praxis részvételével, 6 jelentős krónikus betegcsoport szűrésének, gondozásának klinikai irányelvek szerinti ellátási gyakorlatának bevezetése érdekében.
A projekt legfontosabb eredményei három nyilvános konferencián jelennek meg terveik szerint idén június közepéig. Az EFOP- VEKOP Alapellátás-fejlesztési Módszertani Központ a 4 családorvosi tanszékkel, az alapellátásban érintett régi és új társszakmák vezető tanszékeivel, a NEAK-kal, a szaktárca irányító hatóságával, eddig 30 orvosi és nem orvosi szakmai tudományos társaság több mint 100 delegáltjával, és az EFOP-VEKOP praxisközösségek vezető háziorvosaival működik együtt.
A szakmapolitikai témák sorát a 2019-ben HAOSZ által koordinált országos háziorvosi deklaráció, a praxisközösségek gazdálkodási kérdései, illetve a meghívott külföldi előadók által ismertetett alapellátás-fejlesztési tapasztalatok bemutatása jelzi. Tomas Kolonyi előadásában pozitív példaként említette a Szlovákiában kötelező vastagbélrák-szűrést, amelyben helyet kap a háziorvosi POCT diagnosztika, ami gyakorlatilag kizárja a fel nem használt tesztek lehetőségét. Bohumil Seifert, a prágai egyetem professzora ismertette a magyarhoz rendkívül hasonló kihívásokkal bíró cseh háziorvosi alapellátó rendszer aktuális fejlesztési irányait. Az erősödő cseh háziorvosi akadémia kar 2018 óta közvetlenül tárgyal a cseh kormánnyal, és együttműködik az alapellátó rendszer bizonyíték alapú, következetes fejlesztésén. A csehek pár év alatt elérték, hogy mára a családorvosi szakvizsga a legnépszerűbbek között van; a prágai családorvosi tanszék a harmadik legjelentősebb az egyetemen.
