Kevesebb a pénz kutatásra
Nemzetgazdasági szinten komoly visszaesés mutatkozik a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegekben, írja a Magyar Nemzet.
Mindez a Magyar Nemzet szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os előzetes adataiból derül ki. Ezek szerint tavaly 8,8 százalékkal csökkentek a piaci és költségvetési források a K+F ágazatban. A szektorra fordított költségek a gazdaság fontos mutatói, ugyanis a források egyfajta befektetésként többszörösen térülhetnek meg, a megvalósuló fejlesztések a gazdaság versenyképességének és jövedelemtermelő képességének növekedésére vannak hatással.
Az Európai Unió 2020-ra vonatkozó terve szerint a tagállamoknak átlagosan a GDP 3 százalékát kellene K+F-re költenie. Ettől jelentősen elmarad Magyarország, hiszen a teljes hazai ráfordítás összesen 427 milliárd forint volt, ami a GDP 1,22 százalékát jelentette tavaly.
Noha a kutatás-fejlesztés elméletileg munkahelyteremtő ágazat, aggasztó, hogy 2013 óta éppen a hazai kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának további csökkenése folytatódott. 2016-ban 2727 kutatóhelyet tartottak számon Magyarországon, ami 2,6 százalékkal elmarad a korábbi évhez képest. A legrosszabb eredményt a felsőoktatási kutatóhelyek számának – 16,1 százalékos – csökkenése hozta. Az általános forráscsökkenés nem csak versenyképességünk szempontjából rossz hír. A fogyatkozó lélekszámú magyar lakosság akkor tudja hosszú távon finanszírozni a szociális ellátórendszert, ha a piac jövőbeli munkavállalói nagyobb hozzáadott értékű munkát végeznek.
