A kombinált készítmények felülvizsgálata, a nemzetközi ár-összehasonlítás valamint a terápiás felülvizsgálatok folyamatossá tétele után végre az is kiderült, mi rejlik a „preferált referencia ársáv” elnevezés mögött. Az intézkedésekkel, úgy tűnik, tarthatóvá válik az idei gyógyszerkassza, az viszont változatlanul kérdéses, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, jövőre esedékes 83 milliárdos megtakarítást sikerül-e ezzel a „söprögető” módszerrel összeszedni.
Sok pénzt költünk a műtétekre, a gyógyszerekre, de miért nem fordítunk gondot arra, hogy a páciensek megfelelő táplálásával segítsük gyógyulásukat, csökkentve ezzel kezelésük költségigényét is?
Miközben az európai népesség öregszik, tehát egyre nagyobb szüksége lesz gyógyszerekre, köztük új, hatásosabb készítményekre, a források apadnak, és az utóbbi 10 évben dinamikusan növekvő beruházások, kutatásra fordított összegek tavaly inflexiós ponthoz értek, egyre kevesebb originális szer kerül piacra.
Március 10-e évek óta a vese világnapja, melynek kapcsán Reusz György professzorral, a Magyar Nephrológiai Társaság elnökével arról beszélgettünk, mi minden történt, és mit tehetnek az orvosok annak érdekében, hogy a lakosság komolyabban vegye a megelőzés és veseműködés ellenőrzésének szükségességét.
A modernizálás, a reakciókészség, a hatékonyság, valamint a teljesítmény és a fenntarthatóság növelése, a kormányok egészségügyi politikájának kulcsfontosságú tényezői nem valósíthatók meg az információs technológia aktív hozzájárulása, az ipar legfőbb szereplőinek intenzív és innovatív együttműködése nélkül.
Bár természetesen tudjuk, hogy bárhogy is próbálkozunk, a megdöbbentő felvetésre csak nemleges választ adhatunk, azonban az már korántsem triviális, hány pszichiáter is kell egy kórházi osztályra.
Idén március 25–26. között rendezik meg az idei év legnagyobb érdeklődésre számot tartó hazai obezitológiai rendezvényét, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) VI. Kongresszusát.
A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XVI. Vándorgyűlésén több program is foglalkozott a humán erőforrás krízissel. „Lehet-e pszichiáter nélkül pszichiátriai osztályt működtetni?” Bár természetesen tudjuk, hogy bárhogy is próbálkozunk, a megdöbbentő felvetésre csak nemleges választ adhatunk, azonban az már korántsem triviális, hány pszichiáter is kell egy kórházi osztályra.
Az Európai Unió polgárai közül mintegy 20-30 millióra tehető az alultápláltak száma; az ebből fakadó egészségügyi kiadások meghaladják az évi 120-130 milliárd Eurót.
2010. november 11-én a Magyar Diabetes Társaság szervezésében a Novo Nordisk cég támogatásával megrendezett Changing Diabetes Parlamenti fórum a cukorbetegekért keretében vezető szakemberek, betegszervezetek képviselői és a döntéshozók közösen vitatták meg, hogy mit kell tenni a Magyarországon is egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelentő cukorbetegség megelőzése érdekében.
2010. november 11–13. között rendezik meg az idei év legnagyobb érdeklődésre számot tartó hazai onkológiai rendezvényét, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) VI. Kongresszusát.
Az utóbbi években azonban a D-vitamin számos egyéb biológiai hatását is leírták, melyek közül a nefrológiát elsősorban a D-vitamin hiány és a krónikus vesebetegségek progressziója közti kapcsolat érinti.
Mától a merevedési zavarban szenvedő férfiak recept nélkül is megvásárolhatják a Viagrát az Egyesült Királyság 300 Tesco áruházában. Ráadásul a gyógyszertári árnál alacsonyabb áron: a 8 csomagos tablettáért 55 font helyett csak 52 fontot kell fizetniük, ha azonban rendelkeznek háziorvosi recepttel, 48 fontért kapják a szert.
Óriási elbocsátást jelentett be a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari szereplője. Az amerikai Pfizer a következő öt évben 6 ezer dolgozójától válik meg, azaz a teljes munkaerő-állomány 18%-át építi le. A leépítések mind a 78 gyártó egységét érintik majd a cégnek.
Bodoky György professzor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke a szakmai protokollok kidolgozása, folyamatos frissítése helyett inkább az európai vagy az amerikai guideline-ok átvételét tartaná kívánatosnak.
A Fôvárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a közelmúltban fejezôdött
be az az ikervizsgálat, amelyben a kardiometabolikus
kockázat alakulásában szerepet játszó fontosabb klinikai és
laboratóriumi adatok genetikai, illetve környezeti determináltságát
vizsgálták. Ennek részleteirôl kérdeztük Jermendy
György professzort, a vizsgálat vezetôjét.
A Fôvárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a közelmúltban fejezôdöttbe az az ikervizsgálat, amelyben a kardiometabolikuskockázat alakulásában szerepet játszó fontosabb klinikai éslaboratóriumi adatok genetikai, illetve környezeti determináltságátvizsgálták. Ennek részleteirôl kérdeztük JermendyGyörgy professzort, a vizsgálat vezetôjét.
Számos munkacsoport dolgozik a cukorbetegek inzulinpótlásának génterápiás megoldásán, ám Roger Unger, a texasi orvosegyetem igazgatója szerint a houstoni Baylor College kutatóinak április 21-én bejelentett eredményei kiemelkednek a többi közül.
„Ha bebizonyosodik, hogy az eljárás embernél is alkalmazható, úgy annak óriási lesz a jelentősége” – állította Unger. A kutatóknak sikerült tökéletesen működő béta-sejt-szigeteket létrehozni diabéteszes egerek májában. Az inzulintermelő béta-sejtek növekedését stimuláló betacellulin-géneket adenovírus-vektorral juttatták be az egerekbe. A kísérleti állatok első csoportja Neurod-gén nélkül – következésképp cukorbetegen – született, ezekbe az egerekbe a Neurod-gént is bejuttatták a vektorral. Az állatok másik csoportja egészséges volt, azokat streptozocin-injekcióval tették diabéteszessé. A magas vércukorszint mindkét csoportban 7–10 nap alatt normalizálódott. A négy hónapos vizsgálati periódus alatt folyamatosan az egészségesekre jellemző értékeket mértek náluk, még jelentős cukorterhelést követően is. A kutatók szerint az egerek vidámnak és elégedettnek látszottak. A munkacsoport tagjai maguk is meglepődtek, amikor a sejtszintű folyamatok tanulmányozása céljából vett májbiopsziás anyagban nemcsak béta-sejteket, hanem szigetekké szerveződött béta-sejt-csoportokat találtak. A sejtek működése mindenben megfelelt az egészségesekének. A Baylor College endokrinológiai részlegét és a kutatást vezető dr. Lawrence Chan a bejelentést követő lépésekről is nyilatkozott. A módszert nagyobb testű állatokon, elsősorban majmokon tervezik kipróbálni – ez esetben valószínűleg más gének bejuttatásától várható jó minőségű szigetek képződése. Más irányban is tovább folyik a kutatás: megpróbálnak erre alkalmas sejteket in vitro béta-sejtekké vagy szigetekké alakítani, és inzulintermelésük beindulása után visszaültetni a szervezetbe. Ez a módszer biztonságosabbnak tűnik a vírusvektoros génbejuttatásnál. Ha egyszer megvalósul a humán alkalmazás, sem a donorszervek tartós hiánya, sem az immunszuppressziós kezeléssel járó nemkívánatos hatások nem jelenthetik már a gyógyítás korlátját. Transzplantációra nem is lesz szükség: a szervezet újratermelheti saját béta-sejtjeit. Chan diplomatikusan kitért a kérdés elől, hogy mikorra várható a humán klinikai alkalmazás.
A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.